Tantárgy adatlapja
A szeminárium célja, hogy felkészítse a hallgatókat a hátrányos helyzetű tanulókat nevelő iskolában dolgozó pedagógusok szakmai fejlesztésére. Ehhez fontos, hogy ismereteket szerezzenek a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség fogalmáról, a gyermekvédelem fogalomrendszeréről, megismerjék a hazai gyermekvédelmi ellátórendszer struktúráját; a szakmaközi együttműködést, a pedagógus szerepét és feladatát a gyermek- és ifjúságvédelemben; a pedagógus szakmai segítőit a köznevelési intézményekben. Ismerjék az iskolai eredményesség és hátrányos helyzet összefüggéseit, a tanulói továbbhaladás egyéni és intézményi jellemzőit, a lemorzsolódást mint veszélyt, a pályaorientáció jelentőségét és lehetőségeit. Tájékozódjanak az iskolák hátránykompenzáló lehetőségeiről, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját támogató módszertani programokról. Ismerjék meg a roma kultúra alapjait és a romák iskolai támogatási lehetőségeit. Legyenek tisztában az iskolai légkör és eredményesség összefüggéseivel. Ismerkedjenek meg a tanórán és iskolán kívüli tanulási lehetőségekkel. Tájékozódjanak a szülőkkel való együttműködés lehetséges formáiról. Továbbá cél a partnerszemléletű, egyenrangú hozzáállás fejlesztése a hallgatókban. |
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) |
Fejes József Balázs (szerk.) (2011) Pedagógusjelöltek felkészítése hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatására. SZTE BTK Neveléstudományi Intézet. Hegedűs Judit (2006). Segítők segítése. In Golnhofer Erzsébet (szerk.). A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Az iskolák belső világa. Budapest: Bölcsész Konzorcium. 48–70. http://mek.niif.hu/05400/05468/05468.pdf Széll Krisztián (2018) Iskolai légkör és eredményesség. Fókuszban a reziliens és a veszélyeztetett iskolák. Belvedere, Szeged. Szemerszki Marianna (szerk.) (2016) Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Ajánlott irodalom: Fehérvári Anikó- Széll Krisztián- Paksi Borbála (2016): Az iskolai eredményesség szervezeti meghatározottsága. In: Zsolnai Anikó- Kasik László (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban. A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése. Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága ISBN 978-963-306-567-9 |
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul |
a) tudása Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban. b) képességei Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában. c) attitűdje Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét. d) autonómiája és felelőssége Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait. Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért. |