Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A magyarországi latin irodalom a nemzeti nyelvű irodalom előzménye és megalapozója volt. Az irodalom emellett saját kora eszmeáramlatainak és gondolkodásának hű tükre, ezért a középkorkutatás egyik meghatározó ága. A tárgy célja, hogy a hallgatók bevezetést kapjanak a magyarországi latin irodalom első korszakának kutatásába, megismerjék azokat az alapokat, melyekből a gazdag Árpád-kori irodalom kifejlődött, továbbá azokat a hatásokat is, melyek rendre érték a hazai írókat és műveket. Az irodalmi alkotások egyben a történelem ún. elbeszélő forrásai is, ezért szükséges, hogy a hallgatók megismerjék a hagyományozódást, a műfajok fejlődését, reflektáltságát és az egyes művek tartalmát, továbbá a szöveg- és forráskritikai problematikát, a velük kapcsolatos módszertant és historiogáfiát.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az Árpád-kori irodalom műfaji jellemzői, egyes alkotóinak szemléleti keretei, a művek társadalmi kötöttsége, az irodalom- és művelődéstörténeti jelentősége, a külföldi hatások kérdésköre, a hazai és külföldön alkotó szerzők lehetőségei, a mecénatúra kérdése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az Árpád-kor latin nyelvű irodalomtörténetének tényanyaga, a szerzők neve, kora, a művek keletkezési körülményei és célzata, a forrásérték, szemléleti elemei, az alkotás intézményi háttere és a nyelvi normák kérdése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Horváth J., ifj.: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest 1954. ISBN -
A magyar irodalom története 1600-ig. Szerkesztette Klaniczay Tibor. Írták Gerézdi Rabán, Klaniczay Tibor, V. Kovács Sándor, Pirnát Antal, Stoll Béla, Varjas Béla. (A magyar irodalom története I.) Budapest 1964, 46–88, 266. ISBN 9789630523027
A magyar irodalom történetei. A kezdetektől 1800-ig. A kötet szerkesztői Jankovits László, Orlovszky Géza. A szerkesztő munkatársai Jeney Éva, Józan Ildikó. (A magyar irodalom történetei I.) Budapest 2007, 18–89. ISBN 9789636930073
Irodalom. In: Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig. (Magyar Kódex 1.) Főszerkesztő Szentpéteri József. Szerkesztő Stemler Gyula. Budapest 1999,153–230. ISBN
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kristó Gy.: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. (Irodalomtörténeti füzetek 135.) Budapest 1994. ISBN 9637719857
Szilágyi L.: Az Anonymus-kérdés revíziója. Századok 71 (1937) 1-54, 136-202.
Szűcs J.: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában. Századok 107 (1973) 569-643, 823-878.
Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. Írta Szovák Kornél és Veszprémy László. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I–II. Edendo operi praefuit E, Szentpétery. Budapest 1937–1938. Reprint kiadás, Nap Kiadó, 1999, II, 721–799. ISBN -
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A magyar medievisztika forráskritikai módszertana az Árpád-kori elbeszélő források vizsgálata során fejlődött ki és vált korszerűvé és hatékony eszközzé. A módszertani tudást jelentősen fejleszti az elbeszélő források problematikájának ismerete. A hallgatók emellett megalapozott ismeretekre tesznek szert a közvéleményt is érdeklő kérdések (Aranybulla, Képes Krónika, hun-magyar krónika stb.) megítélésére, mérlegelésére és véleményezésére vonatkozóan. Képesekké válnak a tárgykörben önállóan tudományosan megalapozott véleményt nyilvánítani és önálló kutatómunkát folytatni.
