Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az óra célja a késő népvándorláskor (7–9. század) időszakában a közép-kelet-európai és a Kárpát-medencei régészeti leletanyagban végbemenő többirányú változások és ezek folyamatainak ismertetése. Az adott periódusban a Kárpát-medencében végbemenő változások és folyamatok a megértéséhez az avar periódus, a Karoling-korszak és a több forrásból táplálkozó morva anyagi kultúra emlékeinek a bemutatása is elengedhetetlen. A települések, temetők és a hozzájuk kapcsolódó leletanyag ismertetése és értelmezése képezi a hallgatók számára a tantárgy anyagának gerincét. Az egyes órák olyan kurrens kérdéseket érintenek, mint az imitatio imperii és az elit temetkezéseinek kérdése, az etnikum és a régészeti kultúra kapcsolata, népesség kontinuitásának problémája, a társadalom régészeti értelmezésének korlátai és lehetőségei, a díszítő és emblematikus stílus problematikája, valamint a korszak gazdasági rendszereinek átalakulása. A régióban élő csoportok mellett a kurzus külön betekintést nyújt a korszak európai eseményeinek és anyagi kultúrájának (Meroving és Karoling állam; steppe, a kelet-európai térségnek és a Mediterráneum) átalakulásába is, ami főként a Karoling rendszer adaptálásának megértéséhez elengedhetetlen.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az Avar Kaganátus anyagi kultúrájának történeti és kulturális arculatának meghatározása, a Karoling állam és a peremterületének (Kárpát-medence nyugati fele és Morávia területe) kapcsolati hálója és rendszere, az írott és régészeti források ellentmondásainak feltárása.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az avar és 9. századi tárgyi kultúra emlékeinek (települések, temetők, depóleletek), művészeti korstílusainak megimserése, a típusok és regionális különbségek beazonosítása és meghatározása, ennek módszertani elsajátítása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gulyás Bence: Cultural connections between the Eastern European steppe region and the Carpathian Basin in the 5th–7th centuries AD: The origin of the Early Avar Period population of the Trans-Tisza region. Dissertationes Archaeologicae 2024/3 (11), 701–756. https://doi.org/10.17204/dissarch.2023.701
Pavel Kouřil (ed.): Great Moravia and the beginnings of the Christianity. Brno, 2014. (532 ps.) ISBN 8086023540
Szenthe Gergely – Gáll Erwin: Hortobágy-Árkus kora középkori temetője = The early medieval cemetery at Hortobágy-Árkus: Egy elit csoport hagyatéka a 8–10. századi Észak-Tiszántúlról = The Heritage of an Elite Group from the 8th–10th Century Northern Transtisza Region. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 2022. (472 ps.) ISBN 9786155978517
Szőke Béla Miklós: A Karoling-kor Pannóniában. Mosaburg/Zalavár 1. Budapest, 2020. (536 ps.) ISBN 978-963-9987-62-3
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Pohl, Water: The Avars: a steppe empire in central Europe, 567-822.Ithaca, 2018. (666 ps.) ISBN 9780801442100
Balogh Csilla: Régészeti adatok a Duna–Tisza közi avarok történetéhez. A PPKE Régészeti Tanszékének kiadványai 6. Budapest, 2016. (492 ps.). ISBN 978-963-9911-85-7
Bálint Csanád: The Avars, Byzantium and Italy A study in chorology and cultural history. Budapest, 2019. (372 ps.) ISBN 9786155766237
Bollók Ádám: Az arany évszázada: az Avar Kaganátus felemelkedése és tündöklése a Kárpát-medencében. Hereditas Archaeologica Hungariae. Budapest: 2021. (168 ps.) ISBN 978-615-5766-47-3.
Sebastian Brather: Archäologie der westlichen Slawen. Siedlung, Wirtschaft und Gesellschaft im früh- und hochmittelalterlichen Ostmitteleuropa. Ergänzungsbände zum Reallexikon der germanischen Altertumskunde Band 61. Berlin–New York, 2008. (464 ps.) ISBN 978 3 11 020609 8
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók a tantárgy elvégzése során elsajátítják a kurzus tematikájába vágó legfontosabb hazai és külföldi szakirodalmat, kutatásokat. Az ezek, illetve az órák során szerzett ismeretek tükrében képesek megérteni és kidomborítani a késő népvándorlás kor folyamán a Kárpát-medence belső és külső kapcsolati rendszerét, a különböző kulturális hatások mintázatát. A történeti, régészeti, archeometriai és bioarchaeológiai ismeratanyagok és módszerek bemutatása és megismerése által a hallgatók felismerik a kapcsolatokat a megnevezett tudományterületek között, és tudományos munkájuk során kamatoztatni tudják majd a megszerzett tudást.
