A tárgy célja elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása a kiemelt figyelmet igénylő tanulók többségi keretek között történő foglalkoztatásának törvényi és szakmai kereteiről, hatékony pedagógiai módszerekről. A tárgy tanulmányozása során a hallgatók felkészülnek a kiemelt figyelmet igényű tanulók integrált, többségi keretek között történő foglalkoztatására.

A kitűzött célok, a következő témakörök elméleti és gyakorlati feldolgozásával valósulnak meg: A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók csoportjai a Köznevelési törvény szerint. A NAT vonatkozó irányelvei. Gyógypedagógiai alapfogalmak - paradigmaváltás a gyógypedagógiában. Gyógypedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek. Tanulási, fejlesztési, nevelési stratégiák, módszerek. SNI tanulók segítése a közoktatásban. A gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus és pedagógus együttműködése. Egyéni fejlesztési tervek készítése. Az értékelés sajátosságai az inkluzív csoportban, a formatív értékelés kiemelt szerepe, az eltérésekhez igazodó differenciálás az értékelés során, önértékelés, értékelés csoportban.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező szakirodalom

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve. Oktatási Hivatal, https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok 

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei. Oktatási Hivatal, https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. § (2) bekezdése

A Kormány 110/2012. (VI. 4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérol és alkalmazásáról

Gordosné Szabó Anna (szerk.): Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina, Budapest (2004)

Gordosné Szabó Anna: Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004.

Gyarmathy Éva (1998): Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 48(11), 68–76. p. 

Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.) Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság. Budapest, 2008.

Ajánlott szakirodalom

Adorján K. – Damó E.: A diszlexia – veszélyeztetettség és a diszlexia jelenségköre. RAABE Kiadó, 2005.

Auer Éva és mts. Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek, II. Módszertani útmutató, SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2005. CD formátum

Irányelvek és Alapprogramok. Oktatási Hivatal.

Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, 2000.

Mesterházi Zsuzsa: Rehabilitációs módszerek In. Illyés S.: Gyógypedagógiai alapismeretek Budapest, 2000. 68-69. o.

Pajor Emese és Somorjai Ágnes (2020): Útmutató a látássérült tanulók integrált neveléséhez. Esterházy Károly egyetem, Eger, 2020.

https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/10/utmutato-a-latasserult-tanulok-integrlt-nevelesehez.pdf

Stefanik Krisztina. – Prekop Csilla (2015): Autizmus spektrum zavarok. In Balázs J. – Miklósi M. (szerk.): A gyermek- és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve. Budapest, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, 61–67. p.

Szakmai ajánlás a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók neveléséhez-oktatásához. Oktatási Hivatal.

Torda Ágnes: az integrált iskoláztatás hatása a gyermek személyiségfejlődésére In. Gordosné: Gyógyító pedagógia. Medicina, Budapest (2004)

Wendet, P. H.: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt. Medicina, Bp., 1997.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)    tudása

Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban. Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.

b)    képességei

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi. A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.

c)    attitűdje

Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét. Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi.

d)    autonómiája és felelőssége

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni. Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.