Tantárgy adatlapja
A szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a magyar őstörténet arab és perzsa nyelvű írott forrásainak irodalomtörténetébe és filológiájába. A források feldolgozása az órákon magyar nyelvű fordítás alapján történik, de a hallgatók alapvető ismereteket szereznek az arab és a perzsa nyelv és írás sajátosságairól is, hogy megértsék a különféle olvasatokból származó eltérő nézetek létrejöttének okát. A források problémacentrikus bemutatása során a hallgatók megismerkednek a földrajzi és történeti műfajok jellegzetességeivel és a kéziratos hagyományozódástörténetet is figyelembe véve megtanulják meghatározni az egyes művek forrásértékét. Az órák során kitekintést kapnak a vonatkozó szakirodalomra is és megismerik a tudománytörténet legfontosabb állomásait. A hallgatók önálló kutatási munkáját segíti, hogy megtanulják használni a legfontosabb kutatási segédeszközöket és online adatbázisokat.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom I/1-3, szerk. Zimonyi István, Budapest, 1997-2007.
Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Írta és összeállította: A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség. Szerk.: Hajdú P. – Kristó Gy. – Róna-Tas A. Kézirat. I/1–IV. Budapest 1976–1984. I/2: 5. Nyelvi források és 6.4. Mohamedán források. Budapest, 1984.
Nyitrai István: A magyar őstörténet perzsa nyelvű forrásai. In: A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk.: Kovács L. – Veszprémy L. (A honfoglalásról sok szemmel II.) Budapest, 1996. (61-76. ps.)
Ajánlott irodalom:
class="cs43AFF24">A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Összeállította: Györffy György. (Milleniumi Magyar Történelem). Budapest, 2002. (84-101 és 255-268. ps.)
Zimonyi Istvá: Arab források a honfoglalás kori magyarokról. In: Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Szerk.: Sudár Balázs – Szentpéteri József – Petkes Zsolt – Lezsák Gabriella – Zsidai Zsuzsanna. (MTA BTK MŐT 1.) Budapest, 2014. (257-266.ps.)
Zimonyi István: Why were the Hungarians Referred to as Turks in the Early Muslim Sources? In: Károly László, Kincses Nagy Éva (szerk.) Néptörténet - Nyelvtörténet: A 70 éves Róna-Tas András köszöntése. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, 2001. (201-212.ps.)
Ormos István: Remarks on the Islamic sources on the Hungarians in the ninth and tenth centuries. In: Zeitschrift für Geschichte der Arabisch-Islamischen Wissenschaften 19, 2010-2011. (377?395.ps.)
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Átfogó ismeretekkel rendelkezik szakterületének hagyományos és elektronikus forrásairól, publikációiról, adatbázisairól és bibliográfiáiról.
Ismereteket szerez a magyar őstörténet szempontjából releváns arab és perzsa nyelvű forrásokról.
Ismeretei bővülnek a kutatásmódszertan és a kutatástörténet terén.
b) képességei
Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek és folyamatok elemzésére, az egymással kapcsolatban álló, és egymásra épülő közösségek és társadalmak megformálódásának és működésének kritikai értelmezésére.
Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás múltbeli előzményeit és a múltképek jelenben gyökerező konstrukcióit.
Szövegkritikai készség fejlesztése.
Szövegértési készség fejlesztése.
Tudományos vitakultúra fejlesztése.
c) attitűdje
Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturá
lis jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.
Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.
Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.
Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.
Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.
