Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Ez a tanegység a kortárs politikai jelenségek (mint például a populizmus, a "kultúrharcok", a feminizmus, a rasszizmus elleni küzdelem és a környezetvédelmi politika) pszichoszociális megközelítéseinek áttekintését célozza, miközben kulturális és történelmi kontextusba helyezi őket. Az emberi szubjektivitás elméleti megközelítései esettanulmányokra alkalmazva kifinomult hozzájárulást tesznek lehetővé a szélsőségekről, a konfliktusokról és az antagonizmusról, valamint a demokratikus és egalitárius törekvésekről szóló vitákhoz.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók a politikai és társadalmi folyamatokat nemcsak intézményi és strukturális szinten, hanem egyéni és kollektív pszichoszociális dinamikák mentén is értelmezni tudják. A kurzus különös figyelmet fordít az affektív politikára, az identitásalapú megosztottságokra, a polarizációra, az érzelmi diskurzusokra, valamint a politikai cselekvés pszichoszociális motivációira.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgy kiemelten hozzájárul a hallgatók elemzői, reflexív és társadalmi érzékenységen alapuló kompetenciáinak fejlesztéséhez.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Joseph P. Forgas, Klaus Fiedler, William D. Crano (szerk.): Social Psychology and Politics. Psychology Press, 2015. ISBN 9781138829688
Nancy Luxon: Crisis of Authority. Politics, Trust and Truth-Telling in Freud and Foucault. Cambridge University Press, 2013. ISBN 978 1 107 03873 8
Brandon Hamber, Elisabeth Gallagher (szerk.): Psychosocial Perspectives on Peacebuilding. Springer, 2015. ISBN 978 3 319 09936 1
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Irene Strasser, Martin Dege: The Psychology of Global Crises and Crisis Politics. Intervention, Resistance, Decolonization. Palgrave&MacMillan (Springer), 2021. ISBN 978-3030769413
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy pszichológiai és szociálpszichológiai elméleteken keresztül elemzi a kortárs politikai folyamatokat, különösen az érzelmek, attitűdök, identitások és csoportközi viszonyok szerepét a politikai viselkedésben és kommunikációban.
A hallgatók megtanulják felismerni a saját politikai beállítódásaikat befolyásoló pszichoszociális tényezőket, és képesek lesznek tudományos keretben elemezni a politikai polarizáció, a társadalmi megosztottság, a populizmus és a tömegpszichológia működését.
A kurzus a csoportközi viszonyokkal, előítéletekkel, politikai ellenségképekkel és marginalizált társadalmi csoportok reprezentációjával foglalkozik, ezáltal fejleszti a hallgatók empátiás készségét és társadalmi érzékenységét.
A tantárgy szintetizálja a politikatudomány, pszichológia, szociológia és kulturális antropológia releváns elméleteit. Ez támogatja a hallgatók interdiszciplináris gondolkodásának és elemzési készségének fejlesztését.
A hallgatók megértik azokat a pszichoszociális folyamatokat, amelyek a demokratikus nyilvánosság működését veszélyeztethetik (pl. érzelmi manipuláció, dehumanizáció, uszító diskurzusok), és tudatosabbá válnak a demokratikus értékek védelme iránt.
