Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A középkori történelem jelentős részben azonos a középkori egyház történetével, s a középkori élet számos jelensége csak az egyházi fogalomrendszer ismeretében érthető és magyarázható meg. Lényeges, hogy a hallgatók megalapozott történeti ismeretekkel rendelkezzenek az egyház intézményeinek fejlődéséről és ennek teológiai-fogalmi hátteréről.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Noha az egyháztörténetnek sajátossága, hogy egyszersmind történeti és teológiai diszciplína is, utóbbi a teológia kompetenciájába tartozik. A történeti tárgy kutatása ugyanakkor írott forrásokhoz kötődik és forráskritikai módszerre támaszkodik, ilyen módon szükségszerű, hogy a történetkutatás tárgyaként forráskritikai alapokon nyugodjék. Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatókat a középkori magyar egyháztörténet kutatásának forrásaiba és irodalmába, megismertesse velük az egyháztörténetírás történeti és felekezeti jellemzőit, rendszeres ismereteket nyújtson számukra a történeti kritikai módszer egyháztörténetre való alkalmazásának lehetőségeiről és sajátos körülményeiről.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Az előadás vázlatosan bemutatja a magyar egyház történeti hátterét, Európa egyháztörténetét az ókereszténységtől az első ezredfordulóig. Részletesen foglalkozik a magyar kereszténység előzményeivel, a keresztény egyházi intézményrendszer létrehozásával, fejlődésével és a középkor végi kiteljesedésével, az egyházkormányzattal, az egyházi társadalom kialakulásával, a szerzetességgel, a pápai-magyar kapcsolatok történetével, a vallási élet mindennapjaival, a szentek tiszteletével, az egyházi műveltséggel.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gárdonyi M.: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe I. Ókor – Korai középkor – Érett középkor. Budapest 2022. ISBN 9789635350452
Southern, R. W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Budapest 1987. ISBN 9632818229
Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény századok). Budapest 2002. ISBN 9638130377 – Uő.: A tizenkettedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény századok). Budapest 2002. ISBN 9638130458 – A tizenharmadik század magyar egyháztörténete. (Keresztény századok). Budapest 2003. ISBN 9638130520 – A tizennegyedik század magyar egyháztörténete. (Keresztény századok). Budapest 2004. ISBN 9638130571 – A tizenötödik század magyar egyháztörténete. (Keresztény századok). Budapest 2006. ISBN 9638130628
Balics Lajos: A Római Katholikus Egyház története Magyarországban. I–II/1–2. Budapest 1885–1890.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Adriányi G.: Az egyháztörténet kézikönyve. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae IV.) München 1975. ISBN -
Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagelló-korban. Budapest 1943. ISBN -
Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Budapest 2000. ISBN 9637483071
Hitvilág és egyháztörténet. In: Az Árpádok világa. Magyar művelődéstörténet a kezdetektől 1301-ig. (Magyar Kódex 1.) Főszerkesztő Szentpéteri József. Szerkesztő Stemler Gyula. Budapest 1999,279–305. ISBN 9630940779
Egyháztörténet. In: Lovagkor és reneszánsz. Magyar művelődéstörténet 1301 Irodalom. (Magyar Kódex 2.) Főszerkesztő Szentpéteri József. Szer-kesztő Stemler Gyula. Budapest 1999,287–325. ISBN 9630941015
Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a Római Szent-Székkel. I–II. Budapest 1901–1902. ISBN -
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A középkori ember két evilági szervezetnek – az államnak és az egyháznak – volt egyidőben tagja, mindkettőbe beleszületett. Amikor a két szervezet összeütközésbe került egymással, arra kényszerült, hogy lojalitását vagy megossza, vagy rangsorolja. A tantárgy során a hallgatók élethelyzetekkel szembesülnek, és megismerkednek a ma is létező szervezet történelmi hátterével, fogalomkészletével, problémáival. Ennek alapján képesek mérlegelni és meg tudják ítélni a közbeszédben felmerülő, egyházakkal kapcsolatos témákat, képesek lesznek ezekkel kapcsolatban felelősségteljesen tudományos alapokra támaszkodó véleményt nyilvánítani.
