Az előadás történeti keretét a Pannonhalma alapítása, 996 óta létező magyarországi oktatás történetének legfőbb állomásai, kultúrtörténeti beágyazottsága, a katolikus tanítás és művészet terjesztésében való szerepe, jeles bel- és külföldi személyiségei működésének áttekintése adja. Ismertetjük a közép- és felsőoktatási intézmények kultúrtáj-alakító és régióközpontokat létrehozó szerepkörét, földrajzi vonzáskörzetét és ezzel a kistelepülésekre gyakorolt kultúrateremtő szerepét. Az előadás során megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 1000 esztendő alatt a historia alsó-, közép- és felsőfokú oktatása az egyes korszakokban mit jelentett, milyen keretek között és milyen művészeti ágak (pl. zene, képzőművészet, színház, lírai költészet) segítségével valósult meg. A kurzus első felében a hazai oktatás ókori és kora középkori előzményeit (görögök, Róma, ókeresztény scholák, Alcuin) tárgyaljuk. Kitérünk a hazai középkori kolostori és káptalani iskolák szerepére, a reneszánsz oktatásra, a férfi- és nőnevelő szerzetesrendek jelentős szerepvállalására az 1948-as államosításig; az I–III. Ratio Educationis (1777–1845), az erdélyi Norma Regia (1781), az Entwurf (1849), az 1868-as törvény és Klebelsberg Kuno (1920-as évek) működésének máig tartó hatására. Külön elemezzük Comenius (1592–1670), Brunszwick Teréz (1775–1867), Németh László (1901–1975); továbbá nemcsak néprajzi és zenei értelemben, hanem a nemzetnevelés terén Kodály Zoltán (1882–1967) és Bálint Sándor (1904–1980) e tárgyú írásait. A kurzus rámutat arra, hogy a neveléstörténet (pl. énekelt és színpadra állított történelem) tanulságait hogyan lehet alkalmazni a jelenkori történelemoktatásban.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező olvasmányok:

1. Misztériumjátékok 1. (SzínjáTéka – Régi magyar iskolai színjátékok 2. CD-melléklettel.) Sajtó alá rendezte, a könyvet és a CD-lemezt összeállította: Medgyesy S. Norbert. Hangmérnök: Németh István. Protea Kulturális Egyesület, Bp. 2016. ISBN 978-615-80503-0-2
2. Medgyesy S. Norbert: Énekelt történelem I. Az államalapítás kora Álmos vezértől László király szentté avatásáig. Segédtankönyv a történelem, magyar irodalom, ének-zene, nép- és honismeret, hit- és erkölcstan oktatásához. l’Harmattan Kiadó, Bp. 2016. ISBN 978-963-414-190-7
3. Mészáros István: Magyar iskolatípusok 996–1990. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp. 1995.
4. Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Bp. 2000.
5. Pukánszky Béla–Németh András: Neveléstörténet. Bp. 1994. 

style="font-family:"Times New Roman","serif";mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-language:HU"> 

Ajánlott olvasmányok:

1. Bálint Sándor: Néprajz és nevelés. Szeged, 1934.
2. Kodály Zoltán: Visszatekintés 1–3. Írások, beszédek, tanulmányok. Szerk. Bónis Ferenc. Argumentum, Bp. 2007. ISBN 978-963-446-470-9
3. Mészáros István (et al.) A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996–1996. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996. ISBN 963-18-6877-X
4. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között. Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. ISBN963 05 2411 2
5. Mészáros István: Művelődéstörténeti tanulmányok, 1960–2009. Eötvös József Könyvkiadó, Bp. 2010. ISBN 978 963 9955 15 8