A tantárgy a XX. század második felének és a kortárs magyar drámatörténet korpuszával foglalkozik, kitérve annak drámaelméleti, komparatisztikai, színháztörténeti és színházelméleti vonatkozásaira. Az előadás szempontokat ad a kortárs színháztörténet kapcsán nélkülözhetetlen előadáselemzéshez, és segít a vizsgált darabokat és rendezéseket szélesebb, kultúrtörténeti aspektusból is értelmezni.

1. A színházi struktúra átalakulása és működése 1950-1989 között

2. Dráma és színház a világháború után – Örkény István, Hubay Miklós, Fejes Endre drámaírói működése és műveik a színpadon

3. Színpad és nézőtér „közmegegyezése”, a magyar dráma mint „a kor foglalatja” I. – Csurka István, Gyurkovics Tibor, Mészöly Miklós működése és műveik a színpadon

4. Színpad és nézőtér „közmegegyezése”, a magyar dráma mint „a kor foglalatja” II. – Schwajda György, Szakonyi Károly, Kornis Mihály drámái

5. Határon túli magyar drámaírók – Sütő András, Páskándi Géza, Székely János művei

6. Történelmi drámák – Weöres Sándor, Kocsis István, Spiró György művei

7. Új színházi formák, alternatívák, új társulatok, új játszóhelyek a rendszerváltozás után

yle="margin-bottom:0cm;margin-bottom:.0001pt;line-height: normal">8. Dramaturgiai útkeresések – Nádas Péter, Kárpáti Péter, Garaczi László, Eszterházy Péter, Németh Ákos, Pozsgai Zsolt művei

9. Kortárs drámai törekvések – Háy János, Térey János, Tasnádi István, Egressy Zoltán, Sultz Sándor, Székely Csaba, Szilágyi Andor

10. A posztdramatikus színház megjelenése a magyar színpadon

11. Új típusú színházi szöveg a színpadon – Mohácsi János és Pintér Béla színházi alkotói módszere 

12. Új típusú zenés színházi műfajok térnyerése, néhány jellemző előadás

13. A Nemzeti Színházi problematika és a közösségi színház kialakulása, a résztvevő színháza

14. Új színházi, dramaturgiai nyelv: a mozgás-, a fizikai színház

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

1. Hans-Thies Lehmann: Posztdramatikus színház, Balassi Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 9789635068104

2. Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 9789635067923

3. Patrice Pavis: Előadáselemzés, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-506-449-3

4. Szűcs Katalin Ágnes: Rendszerváltás a színházban, Balassi Kiadó, Budapest, 2017. ISBN 9789635069958

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Ismerje meg a hallgató a XX. század második felének fontosabb drámaíróit és színházi előadásait, valamint legyen tisztában a kortárs dráma új megközelítéseivel, illetve az újszerű színházi törekvésekkel, továbbá tájékozott legyen a színházi nyelv, színpadi szöveg és a dramaturgia változásaival.

b) képessége

Legyen képes az adott korszakban és kontextusban vizsgálni és értelmezni a XX. század második felének és a kortárs drámának, színháznak együttműködését, egymásra hatását és az új formák születését.

c) attitűdje

Nő az emaptikus képességük, és képessé válnak különböző nézőpontok megismerésére, elfogadására.

Szívesebben vesznek részt különböző művészeti és kulturális tevékenységekben.