Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A hallgatók megismerik a 20. századi magyar külpolitika kihívásait és történetét. Ezáltal jobban megérthetik a mai Magyarországot érintő főbb geopolitikai kérdéseket és kihívásokat. A kurzus lehetőséget nyújt a magyar diplomácia jellemzőinek és kiemelkedő alakjainak megismerésére is, összekapcsolva azokat a nemzetközi politikai eseményekkel, és így segítve a külföldi hallgatókat a kontextus jobb megértésében.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a kortárs magyar külpolitika történetét. Bemutatja Magyarország diplomáciai lépéseit, kétoldalú és többoldalú kapcsolatait, valamint nemzetközi tevékenységét az első világháború végétől napjainkig. A kurzus különös hangsúlyt fektet a független magyar külpolitika eszközeinek, a döntéshozatali és végrehajtási folyamatoknak, valamint azokban részt vevő tisztviselőknek és szerveknek a bemutatására. Kronológiai megközelítést követve a témát két fő részben tárgyalja. Az első rész elemzi Magyarország lépéseit az első világháború utáni, legyőzött államként való elszigeteltségéből való kilábaláshoz, az 1930-as években bekövetkezett orientációváltást, valamint a második világháborúba való belépését. A második fő rész a szovjet uralom alatt de facto függetlenségét elvesztett magyar külpolitika 1945 utáni lehetőségeit és hatókörét vizsgálja 1990-ig, különös figyelmet fordítva az 1956-os események nemzetközi visszhangjára..
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
diplomáciai dokumentumok olvasása és elemzése, a korszak releváns irodalmának elsajátítása
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ablonczy Balázs: A Horthy-korszak külpolitikájának eszmei kontúrjai és egyéb állatfajták. In: MTA (szerk.) A Horthy-korszak vitatott kérdései Budapest, Kossuth Kiadó (2020).
Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945–1990. Gondolat Kiadó, Budapest, (2004)
Borhi László: Magyarország a hidegháborúban, 1945-1956 – A Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Corvina, Budapest, (2005)
Győri-Szabó Róbert: Magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig. Bp. Helikon (2011).
Horváth, Sándor; Kecskés, D. Gusztáv; Mitrovits, Miklós (szerk.) Magyarország külkapcsolatai (1945-1990). Budapest, Magyarország: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2021)
Pritz Pál: Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1995.
Romiscs Ignác: A Nagyhatalmak és Magyarország a 20. században, Budapest, Helikon (2025).
Újváry, Gábor: Kulturális hídfőállások. A külföldi intézetek, tanszékek és lektorátusok szerepe a magyar kulturális külpolitika történetében. Budapest, Magyarország : Ráció Kiadó (2017)
Zeidler Miklós: A magyar békeküldöttség naplója: Neuilly – Versailles – Budapest. Budapest, Magyarország : MTA BTK Történettudományi Intézet (2018)
2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918-1921. Bp. (2020).
Andreides, Gábor; M., Madarász Anita; Soós, Viktor Attila (szerk.) Diplomácia, hírszerzés, állambiztonság. NEB, (2018)
Békés Csaba: Az 1956-os magyar forradalom a világpolitikában. Második, bővített,
átdolgozott kiadás. 1956-os Intézet, Budapest, (2006)
Békés Csaba (Szerk): Evolúció és revolúció. Magyarország és a nemzetközi politika 1956-ban. Bp. (2007).
Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. Budapest, MTA TTI, (2009).
Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula, Budapest, (1998)
Garadnai Zoltán: Iratok a francia-magyar kapcsolatok történetéhez 1957-1962. Bp. (2011)
Gecsényi Lajos, Máthé Gábor (szerk.): 1920 Sub Clausula 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Bp. 2008.
Hevesy Pál: Utazás a Föld körül 80 év alatt. Egy osztrák–magyar diplomata emlékirata. Budapest, Kronosz-ÁBTL, 2025.
Horváth István-Németh István: ….és a falak leomlanak. Magyarország és a német egység (1945-1990). (Legenda és valóság). Magvető Kiadó, Budapest, (1999).
Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Harmadik, átdolgozott kiadás. Kossuth Kiadó, Budapest, (1988).
Kiss J. László, Gazdag Ferenc (szerk.:) Magyar külpolitika a 20. században. Tanulmányok. Zrinyi Kiadó, Budapest, (2004)
Pritz Pál: Az a "rövid" 20. század. Történetpolitikai tanulmányok. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, (2005)
Pritz Pál, Sípos Balázs, Zeidler Miklós (szerk.): Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, (2006).
Romsics Ignác: A párizsi békeszerződés. Osiris, Budapest, (2006)
Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet Európában a 19. és 20. században. Napvilág, Budapest, (1998)
Sípos Balázs Zeidler Miklós (szerk.): Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, (2002).
Sáringer János (szerk.): Iratok a Külügyminisztérium történetéhez 1951-1984. Bp. 2020.
Sáringer János (szerk.): Iratok a magyar Külügyminisztérium történetéhez 1945-1950
Szeged, Magyarország : Négy Árboc Kft. (2013)
Sáringer János: Adattár a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1920-1944: A külügyi tárca költségvetése, a magyar külpolitika fő irányai és a külföldi szolgálat. Budapest, Magyarország : Szekipress Kiadó (2004)
Újváry, Gábor (szerk.) A szuezi válság és Magyarország – 1956. Budapest, Magyar Napló, Veritas Történetkutató Intézet, (2017.)
Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Pozsony. (2009.)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók elmélyülnek a magyar külpolitika közelmúltbeli történelmében, elemzik, megértik és értelmezik a kulcsfontosságú személyiségeket, dokumentumokat és folyamatokat. Megtanulják, hogy egy adott korszak öröksége hogyan befolyásolja az országot ma érintő főbb kérdéseket. Ez segít nekik megérteni a régióban zajló aktuális események mögötti dinamikát és mechanizmusokat.
