A tantárgy célja, hogy a szlavisztika mesterszakos hallgatók kellő tájékozottságot szerezzenek a magyar-orosz bilaterális kapcsolatok történetéből a kezdetektől napjainkig. A félév során a hangsúly a 19–20. századi időszakon van. Mivel a vizsgált korszak egy részében Magyarország nem önálló állam volt, hanem a Habsburg birodalom része, így a két birodalom kapcsolatrendszere is a vizsgálat tárgyát képezi, oly mértékben, amennyire az a magyar–orosz kapcsolatok teljesebb megértéséhez szükséges. A kurzuson megszerzett ismeretanyag a jövőben jól hasznosítható lesz a hallgatók számára, akár nyelvtanárként, akár tolmács-fordítóként helyezkednek el, akár tudományos pályára lépnek, vagy éppen a versenyszférában fognak orosz partnerekkel dolgozni. Témakörök: 1. Az ősmagyarság és a keleti szlávok kapcsolatai a krónikairodalom tükrében. Magyar–orosz tudományos együttműködés a magyar őstörténet kutatásában.  2. A magyar és orosz államalapítás; az Árpádok és Rurikidák dinasztikus kapcsolatai, a magyar királyok halicsi politikája. 3. A Moszkvai Nagyfejedelemség és Magyarország kapcsolatai a vegyesházi királyok korában; Hunyadi Mátyás és III. Iván szövetsége. 4. Magyar és orosz törökellenes küzdelmek, a Habsburg birodalom és Oroszország kapcsolatai a XVII. században. Oroszország a Szent Liga tagjaként. 5. II. Rákóczi Ferenc és I. Péter kapcsolata, levelezése, találkozója. Magyar–orosz kapcsolattörténeti etűdök a XVIII. századból. A magyar király alattvalói a cárok szolgálatában. II. Katalin és II. József 6. Oroszország és a Szent Szövetség Európája. A magyar forradalom és szabadságharc leverése. Az orosz szerepvállalás és a beavatkozás okai (nemzetközi feltételrendszer és speciális orosz szempontok). Az orosz tisztek magyarságképe naplók, levelek, visszaemlékezések alapján. 7. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a cári Oroszország kapcsolatrendszere. Dinasztikus szolidaritás és nagyhatalmi érdekellentétek. A monarchia és a történeti Magyarország integritását fenyegető pánszláv törekvések. A magyar politikai elit válaszai a kihívásra. 8. Az orosz fehéremigráció Magyarországon. Illúziók, remények, realitás. Az emigráns kolónia élete, jelentősebb képviselői, társadalmi kapcsolatrendszere. 9. Magyar–orosz/szovjet viszony a két világháború között. Ideológiai ellentétek vs. reálpolitika. (Hadifogolyügy, Rákosi Mátyás börtönévei, a diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdése; A szovjet külpolitika és a Duna-medencei országok).  10. Az orosz kultúra és művészetek magyarországi percepciója a két világháború közötti Magyarországon; (kitekintéssel a dualizmus-kori előzményekre). 11.  Magyarország és a Szovjetunió a 2. világháborúban. Magyar háborús szerepvállalás a keleti fronton, megszállás, hadműveletek, partizánok elleni harc, a polgári lakossághoz való viszony. Sikertelen kiugrási kísérlet 1944 őszén; A szovjet hadsereg magyarországi tevékenysége, a „málenkij robot”. A magyar és szovjet hadsereg által a másik féllel szemben elkövetett háborús bűncselekmények összehasonlítása. 12. Magyarország és a közép-kelet-európai országok szovjetizálása. A sztálini totális diktatúra kiépítése Magyarországon. Moszkva és az 1956-os forradalom. A magyar–szovjet viszonyrendszer a Kádár-korszakban. 13. Szovjet térhódítás a kulturális, tudományos szférában; a szovjet kultúra és tudomány megjele

nítése Magyarországon 1945 és a rendszerváltás között. Kultúrdiplomácia, ideológiai indoktrináció (népek barátsága, proletár internacionalizmus), politikai kontroll, kötelező orosz nyelvoktatás, valódi tudományos együttműködés. 14. A magyar–orosz kapcsolatok alakulása a rendszerváltást követően, a bilaterális viszonyrendszer aktuális kérdései. Az orosz közösség Magyarországon.

A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

−    Szvák Gyula (szerk.): A magyar–orosz kapcsolatok tizenkét évszázada / Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij. Budapest, ELTE Ruszisztikai Központ, 2005. ISBN 9637730389

−    V. Molnár László: Ruszisztikai és magyar–orosz kapcsolattörténeti írások (1711–1848). Pécs, MOSZT Könyvek 12. 2019. ISSN 17884810

Ajánlott irodalom:

−    Kolontári Attila: Magyar–szovjet diplomáciai, politikai kapcsolatok. 1920–1941. Bp. Napvilág kiadó, 2009. ISBN: 9789639350544

−    ????????, ?.?–????a, ?.?. (???. ???.): ?????????? ????? ????????? ? ??????? (1920–1940

-? ????). ??????, ??????-2000, 2012.

−    Baráth Magdolna: A Kreml árnyékában. Tanulmányok Magyarország és Szovjetunió kapcsolatának történetéhez 1944–1990. Bp., Gondolat Kiadó, 2014.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

?    A szlavisztika vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

?    A kurzus végére a hallgató tisztában van a magyar–orosz kapcsolattörténet legfontosabb epizódjaival, fordulópontjaival.

?    Ismeri ezen kapcsolatrendszer nemzetközi hátterét, összefüggéseit, ismeri a legfontosabb személyeket ezen a téren.

?    Tisztában van a kapcsolatokat alakító tényezőkkel, ismeri a döntéshozók érv- és szempontrendszerét.

?    A politikatörténeti vonatkozásokon túl a kapcsolatok gazdasági, kulturális és tudományos vetületéről is rendelkezik ismeretekkel.

b) képességei

−    Képes a szlavisztika szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

−    Képes helyesen értelmezni a szlavisztika szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

−    A kurzus végére a hallgató képes eligazodni a magyar-orosz viszonyrendszer problémás kérdéseiben.

−    Képes önálló kutatómunkára, ismeretszerzésre a témával kapcsolatos részkérdésekben.

−    Képes megfogalmazni gondolatait, kérdéseit a magyar–orosz viszonyrendszer sarokpontjaival kapcsolatban.

−    Megszerzett ismereteire támaszkodva képes nyomon követni a magyar–orosz viszony további alakulását, képes eligazodni a médiában Oroszországról megjelent tartalmakban, ismeri az alapvető hírportálokat és ezek megbízhatóságát.

c) attitűdje

−    A szlavisztika különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

−    A szlavisztika speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza az összes szláv kultúrát, a szláv-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

−   

Elkötelezetten és kritikusan képviseli a szláv, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

−    Szlavisztika speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza az összes szláv kultúrát, a szláv-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

−    Szakmai érdeklődése a szlavisztikán belül elkötelezett, folyamatos. Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

d) autonómiája és felelőssége

−    Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

−    Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

−    Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

−    Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

−    Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.