Tantárgy adatlapja
A hallgatók a félév során a kurzus keretében megismerkednek a magyar politikai gondolkodás kezdeteivel és klasszikus korszakával. A tantárgy keretében egyfajta tematikus és kronologikus rendben kerülnek elemzésre a magyarországi felvilágosult politika variánsai, a magyarországi jakobinizmus, a politikai nyelvek a 19 század elején, a reformkori liberalizmus, a liberális nacionalizmus, a polgárosodás, a reformkori konzervativizmus, majd a törvényes forradalom meghatározó gondolkodói és eszméi, végül a magyarországi átrendeződő eszmék a század utolsó harmadában, a liberalizmus hanyatlása és a munkásmozgalom, valamint a radikális eszmék magyarországi kezdetei.
A kötelező irodalomban szereplő művek a megszokottnál árnyaltabb képet nyújtanak a fentiekről, hozzásegítve ezzel a hallgatókat, hogy a leegyszerűsítő értelmezésekkel szemben saját képet alkothassanak az egyes kérdéskörökről. A kurzus így az önálló gondolatalkotást, az elemzési készségeket és a politikai vitakultúrát is fejleszti a hallgatók körében Célunk, hogy a hallgatók minta-feldolgozások alapján képesek legyenek a közelmúlt történelmi folyamatai, jelenségei és személyiségei önálló elemzésére. A magyarországi eszmetörténet folyamatait mindvégig az európai trendekbe ágyazottan érzékeljék és értelmezzék. Cél, hogy az ismeretszerzés a forrás-feltárással kezdődjön, ám az átfogó kép kialakítása, és bizonyos jelenségek mélyebb elemzése egyaránt elvárt feladat.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Gergely András (szerk): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó. Bp., 2005. ISBN 978-963-389-817-8
Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon. 2. Századvég Kiadó, Bp., 2010. ISBN 978-963-7340-888
Roms
ics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp., 2010. ISBN 978-963-276-179-4
Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest, Osiris Kiadó, 2007. ISBN 978-963-389-907-6
Szabó Miklós: A politikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Atlantis, Budapest, 1989. ISBN 963-462-447-2
Ajánlott irodalom:
Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története. Budapest, Jaffa Kiadó, 2012. ISBN 978-963-9971-92-9
Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Bp., 2007. ISBN 978-963-389-916-8
Petrás Éva: A kereszténydemokrácia eszmetörténete Magyarországon a kezdetektől 1949-ig. In: Pascal Fontaine: Út Európa szívébe, A kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2016. 695-715.
Dénes Iván Zoltán (szerk): Liberalizmus és nemzettudat. Argumentum Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-446-501-0
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudás
A politikatudomány alapvető kérdéseinek, fogalmainak, klasszikus szerzőinek és irányzatainak ismerete.
A politikatudomány kontextusának és elméleteinek, valamint elemzési módszereinek megértése és megértése.
Megérti a legfontosabb nemzeti és nemzetközi társadalmi, politikai és gazdasági kérdéseket.
Fel tudja tenni az interdiszciplináris tudományág alapvető kérdéseit.
Ismeri az önálló tudományos munka tudományos kritériumait és értékelési szempontjait.
b) képesség
Képesség a társadalmi, gazdasági és politikai problémák azonosítására, a lehetséges válaszok értelmezésére, összehasonlítására és kritikus elemzésére.
Képesség klasszikus szerzők és kortárs gondolkodók műveinek értelmezésére.
Képesség a tudományág eredményeinek önálló követésére, elméleteinek &eacu
te;s modelljeinek értelmezésére, alkalmazására és hasznosítására.
Képesség az önálló munkához szükséges módszerek alkalmazására, az adatok kezelésére és értelmezésére.
c) attitűd
Interdiszciplináris szemlélet és az innovatív megközelítések iránti érzékenység.
Elméleti igényesség, módszertani tudatosság.
Átgondolt, érdeklődő és érzékeny a társadalmi problémák iránt.
Képes a felelősségteljes szakmai munkára, mind egyénileg, mind csoportban.
d) autonómia és felelősség
Önállóság munkája végzésében, szakmailag megalapozott érvekkel alátámasztva.
Önállóan fejti ki véleményét, kéréssel, bemutatással és alternatívákra való nyitottsággal.
Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájáért.
Magabiztosan helyezi el saját eredményeit a tudományos elképzelések, trendek és modellek hálójában.
Interdiszciplináris irányultságát komplex megközelítés jellemzi.
Felelősen vesz részt a kutatási és fejlesztési projektekben.
