Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a mindenkori magyar állam felépítését, intézményi működését és hatalmi dinamikáját vizsgálja. A tantárgy elsődleges célja, hogy a hallgatóknak strukturált, elméleti és gyakorlati tudást nyújtson az ország kormányzati formájáról, a demokratikus intézmények működéséről, valamint a politikai döntéshozatal mechanizmusairól. A kurzus nemcsak a jogi és alkotmányos kereteket mutatja be, hanem elemzi a formális szabályok mögött meghúzódó valós politikai folyamatokat és érdekviszonyokat is. A tárgy tematikája részletesen lefedi a magyar államszervezet legfontosabb tartópilléreit, kezdve az Alaptörvény közjogi berendezkedésétől az államhatalmi ágak megosztásáig. A hallgatók megismerik az Országgyűlés jogalkotó munkáját, a Kormány és a minisztériumok végrehajtó szerepét, a köztársasági elnök funkcióit, valamint az Alkotmánybíróság és a független bírósági rendszer ellenőrző feladatait. Az intézményi struktúrán túl a tananyag kiemelt figyelmet fordít a választási rendszer sajátosságaira, a hazai pártrendszer fejlődéstörténetére és aktuális dinamikájára, a helyi önkormányzatok helyzetére, valamint a politikai kultúra és a civil társadalom jellemzőire.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A „Magyar politikai rendszer” tárgy elméleti síkon a politikatudomány, az alkotmányjog és a politikatörténet fogalmi kereteit nyújtja, amelyek segítségével a hallgatók képessé válnak a hazai hatalmi struktúra tudományos tipizálására és elemzésére. A kurzus behatóan tárgyalja a fékek és egyensúlyok elvének érvényesülését a kormányzati berendezkedésben, valamint a társadalmi törésvonalakra épülő párt- és választási rendszerek elméleti hatásmechanizmusait. Emellett a stúdium megalapozza a magyar politikai kultúra és történelmi örökségek jelenre gyakorolt hatásait, valamint Magyarország és az Európai Unió többszintű kormányzási (multi-level governance) viszonyrendszerét.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A „Magyar politikai rendszer” tárgy olyan közvetlenül alkalmazható gyakorlati készségeket ad át, mint a jogszabályi adatbázisok professzionális használata, a döntéshozatali utak és a törvényalkotási folyamatok precíz nyomon követése, valamint a szakpolitikai döntéselőkészítő feljegyzések (policy memo) elkészítése. A hallgatók megtanulják az önkormányzatok és kormányhivatalok napi működési mechanizmusait, és képessé válnak a politikai folyamatok mögött meghúzódó érdekcsoportok (lobbiszervezetek, gazdasági szereplők) feltérképezésére.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Körösényi András: A magyar politikai rendszer - negyedszázad után, Budapest, Osiris, 2015. ISBN: 9789634180043
Csizmadia Ervin: A magyar politikai fejlődés logikája - Összehasonlítható-e a jelen a múlttal, s ha igen, hogyan? Budapest, Gondolat, 2017. ISBN 9789636937959
SZABÓ Pál Csaba, A magyar állam története, 1711-2006., Szeged, JATE Press, 2010. ISBN 978-963-970-4083
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
PESTI Sándor, Állam és valóság: közpolitikai tanulmányok, Budapest, Rejtjel, 2008. ISBN 978-963-7255-519
PESTI Sándor, Az újkori magyar parlament, Budapest, Osiris, 2002. ISBN 963-389-228-7
BOZÓKI András, Politikai pluralizmus Magyarországon 1987-2002, Budapest, Századvég, 2003. ISBN 963-9211-72-9
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A „Magyar politikai rendszer” tantárgy a Képzési és Kimeneti Követelményekben (KKK) rögzített kompetenciaelemeket egy olyan integrált struktúrán keresztül teljesíti, amely a lexikális tudást (az Alaptörvény és az államszervezet ismeretét) előadásokkal, a gyakorlati képességeket (a jogszabály-kutatást és szakpolitikai elemzést) pedig szemináriumi esettanulmányokkal és adatbázis-kezeléssel fejleszti. A kurzus a moderált viták és a különböző pártpolitikai narratívák tudományos elemzése révén alakítja ki a hallgatókban az elvárt értéksemleges és forráskritikus attitűdöt, miközben a félévközi önálló elemző feladatok (pl. törvényi hatásvizsgálatok) megírása közvetlenül az autonóm és felelősségteljes szakmai munkavégzést méri és igazolja. Ez a komplex, elméletet és módszertant ötvöző számonkérési rendszer garantálja, hogy a diákok a KKK előírásainak megfelelően, készségszinten váljanak alkalmassá a hazai és európai szintű közigazgatási vagy elemzői feladatok ellátására.
