Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Ez a kurzus a médiahatásokkal kapcsolatos kortárs kutatások és viták haladó szintű vizsgálatát nyújtja. Megvizsgálja azokat a mögöttes pszichológiai mechanizmusokat, amelyeken keresztül a média hatással lehet a polgárok attitűdjeire és ítéleteire. A kurzus során számos példán keresztül mutatjuk be a média hatalmát és korlátait.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A „Média hatásmechanizmusai” című tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a médiarendszerek társadalmi és politikai befolyásáról, a médiatartalmak hatásmechanizmusairól, valamint a közvélemény, az attitűdök és a politikai magatartás formálásában játszott szerepükről. A kurzus elméleti és empirikus kereteken keresztül vizsgálja a média működését, különös tekintettel a politikai kommunikációra, a tömegkommunikációs hatásmodellekre, valamint az új médiaterekre.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Mary Beth Oliver, Arthur A. Raney, Jennings Bryant (szerk.): Media Effects. Advances in Theory and Research. Routledge, 2019. ISBN 9781138590229
Jason S. Wrench, Candice Thomas-Maddox, Virginia Peck Richmond: Quantitative Research Methods for Communication: A Hands-On Approach. Oxford University Press, 2018. ISBN 978-0190861063
Barbara Pfetsch (szerk.): Political Communication Cultures in Western Europe: Attitudes of Political Actors and Journalists in Nine Countries. Palgrave Macmillan, 2019. ISBN 978-1349337453
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Linda Holtzmann, Leon Sharpe: Media Messages. Routledge, 2019. ISBN 978-0765617576
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy megismerteti a hallgatókat a klasszikus és kortárs médiahatás-elméletekkel (pl. hipodermikus modell, agenda setting, framing, spirálcsend modell, mediatizáció), valamint azok társadalmi és politikai alkalmazhatóságával. Külön figyelmet kap a média szerepe a demokratikus közvélemény kialakításában és a politikai tájékozódás befolyásolásában.
A kurzus során a hallgatók megtanulják felismerni a médiatartalmak mögötti ideológiai struktúrákat, torzításokat és manipulációs technikákat. A különböző médiaplatformokon (hagyományos és digitális) megjelenő tartalmak elemzésén keresztül fejlesztik a kritikai gondolkodásukat és elemzői kompetenciáikat.
A tantárgy ötvözi a kommunikációelmélet, politikatudomány, szociológia és pszichológia megközelítéseit, ezzel támogatva az interdiszciplináris gondolkodás fejlesztését. A hallgatók megértik, hogyan kapcsolódnak össze a médiatartalmak a politikai hatalom, társadalmi normák és kulturális reprezentációk működésével.
A tantárgy fókuszál a digitális médiakörnyezet és közösségi platformok sajátosságaira, beleértve a dezinformáció, algoritmikus torzítás, online polarizáció és véleménybuborékok hatásait. A hallgatók kritikus médiafogyasztókká válnak, akik képesek felismerni a digitális manipulációs technikákat és azok társadalmi hatásait.
A hallgatók érzékenyebbé válnak a média szerepére a demokratikus nyilvánosság működésében, és tudatosabbá válnak a médiafogyasztásuk következményeit illetően. A kurzus erősíti a felelős kommunikáció és a demokratikus tájékozódás értékeit.