Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az előadások a modern régészeti kutatások publikálásának módszertani és gyakorlati ismereteit tekintik át. A kurzus célja, hogy a hallgatók tisztában legyenek a tudományos értekezés kereteivel és lehetőségeivel, s választott szakdolgozati témájuk bemutatása során azt a lehető legszélesebb mértékben ki tudják használni a tudományos közlés nyújtotta lehetőségeket.
A szeminárium keretében megvalósuló tematikus blokk célja a hallgatók felkészítése a generatív mesterséges intelligencia (pl. LLM-ek: ChatGPT, Gemini, NotebookLM, illetve képgeneráló GAN-modellek) etikus, átlátható és hatékony alkalmazására a szakdolgozatírási folyamatban. A kurzus gyakorlati példákon keresztül mutatja be az eszközök szerepét az idegen nyelvű szakirodalom gyors kivonatolásában, a szöveggondozásban (stilisztika, helyesírás), valamint a képi rekonstrukciók és adatvizualizációk elkészítésében. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a technológia korlátainak és kockázatainak – például a „hallucinációk” (fiktív adatok generálása) és a megerősítési torzítás – felismerésére, valamint a kapott eredmények tudományos igényű, forráskritikai ellenőrzésére. A képzés nem a szerzői munka kiváltását, hanem a kutatásmódszertani hatékonyság növelését támogatja, biztosítva, hogy a hallgatók a modern régészeti adatfeldolgozásban elengedhetetlen digitális kompetenciákkal rendelkezzenek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus hallgatói elméleti szinten elsajátítják a régészeti kutatás módszertanát, a mesterséges intelligencia lehetőségeit a régészetben, illetve a szakdolgozatírás elméleti ismeretanyagát, a munka tagolásától a formai követelményen át a régészeti források kritikai használatáig.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus hallgatói gyakorlati szinten elsajátítják a régészeti kutatás módszertanát, a mesterséges intelligencia lehetőségeit a régészetben, illetve a szakdolgozatírás elméleti ismeretanyagát, a munka tagolásától a formai követelményen át a régészeti források kritikai használatáig.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Umberto Eco: How to Write Thesis. MIT Press, Cambridge, 2015. ISBN 9780262527132
Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1996. ISBN 9789633897140
Klaus Poenicke: Wie verfasst man wissenschaftliche Arbeiten? - Ein Leitfaden vom ersten Studiensemester bis zur Promotion. Taschenbuch. Bibliographisches Institut & F.A. Brockhaus, 1988. ISBN 3411027517
Altaweel, M., Khelifi, A., & Zafar, M. H. (2024). Using Generative AI for Reconstructing Cultural Artifacts: Examples Using Roman Coins. Journal of Computer Applications in Archaeology, 7(1), 301–315.
2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Matthias Karmasin ? Rainer Ribing: Die Gestaltung wissenschaftlicher Arbeiten: Ein Leitfaden für Seminararbeiten, Bachelor-, Master- und Magisterarbeiten, Diplomarbeiten und Dissertationen. UTB Verlag. ISBN 9783825227746
Ulrike Pospiech: Wie schreibt man wissenschaftliche Arbeiten? Alles Wichtige von der Planung bis zum fertigen Text. Duden-Ratgeber. ISBN 9783411747115
Gattiglia, G. (2024). Managing Artificial Intelligence in Archaeology: An Overview. Journal of Cultural Heritage
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy fejleszti a lexikális tudást, a kritikai gondolkodást és a rendszerezési képességeket. Elősegíti az összetett gondolkodást és a sokféle kutatási módszer szintézisét.
