Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy célja, hogy a hallgatók ne csupán a napi események felszínét lássák, hanem képessé váljanak a politika ontológiai alapjainak és örök dilemmáinak (pl. szabadság vs. rend, egyenlőség vs. teljesítmény, szuverenitás vs. globalizáció) mélyreható, elméleti igényű elemzésére. A kurzus elsődleges törekvése egy olyan normatív és kritikai szemléletmód kialakítása, amellyel a hallgatók az információs zajban is képesek azonosítani a politikai rendszerek legitimációs válságait, dekonstruálni a populista és technokrata narratívákat, valamint etikai és jogfilozófiai szempontból is megalapozott válaszokat adni a modern kormányzás legsúlyosabb kihívásaira. A tárgy végső soron egy olyan intellektuális iránytűt ad, amely nélkülözhetetlen a stratégiai tanácsadásban, a politikai elemzői munkában és a felelős közéleti szerepvállalásban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti gerincét a politikai rend rendszerszintű kérdései alkotják, mint például a hatalom legitimációjának forrása, az egyéni szabadság és a közösségi biztonság örök feszültsége, valamint az igazságos társadalom elosztási elvei (Rawls, Nozick). A hallgatók elsajátítják a demokrácia és autokrácia közötti határvonalak teoretikus definícióit, megértik a szuverenitás fogalmának átalakulását a globális térben, valamint elemzik a populizmus, a technokrácia és a képviseleti válság elméleti modelljeit. Az elméleti blokk feltárja a politikai közösségalkotás identitásalapú és szerződéses alapjait, megvilágítva a közjó fogalmának változó értelmezéseit az antikvitástól a posztmodern kor kihívásaiig.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tárgy gyakorlati tudása az ideológiakritikai és diskurzuselemző készségben rejlik, amely képessé teszi a hallgatót a politikai narratívák mélystruktúrájának és fogalmi torzításainak (pl. szabadság-értelmezések, rendpárti retorika) „sorok közötti” azonosítására. A hallgatók elsajátítják a normatív érveléstechnika és a politikai vita moderálásának módszertanát, megtanulnak komplex etikai-politikai hatáselemzéseket készíteni stratégiai döntéshozók számára, valamint gyakorlati útmutatást kapnak a legitimációs válságok tüneteinek felismeréséhez és diagnosztizálásához. A kurzus során fejlődik a szcenárióalkotási készség, amellyel a hallgatók képesek előrejelezni a nagy politikai paradigmaváltások (pl. az MI hatása a demokráciára, ökológiai kényszerpályák) társadalmi és kormányzati kimeneteleit az információs hadviselés kontextusában.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Heywood, Andrew: Politika, 2017, Osiris Kiadó, Budapest, ISBN: 978-963-27-6287-6
Bayer József: A politikatudomány alapjai, 2005, Napvilág Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-93-5006-8
2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Heywood, Andrew: Politikai ideológiák – Bevezetés, 2014, Osiris Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-27-6246-3
Fukuyama, Francis: A politikai rend eredete, 2012, Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 978-963-05-9261-1
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők :
A Politikatudomány nagy kérdései tantárgy a Képzési és Kimeneti Követelményekben rögzített kompetenciákhoz elsősorban a normatív elemzőkészség és a kritikai rendszerszemlélet fejlesztésével járul hozzá, amely a klasszikus politikai dilemmák és a modern kormányzati kihívások elméleti ütköztetésén keresztül teljesül. A hallgatók elsajátítják a politikai fogalomalkotás és az ideológiakritika tudását, fejlődik a komplex társadalmi konfliktusok etikai keretezéséhez és a stratégiai döntéselőkészítéshez szükséges íráskészségük.
