Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy átfogó, rendszerezett és alkalmazható ismeretet nyújtson a szociálpedagógia fő problématerületeiről, az érintett klienscsoportok élethelyzetéről, valamint a megelőzés, a támogatás és a beavatkozás szakmai lehetőségeiről. A kurzus összekapcsolja a társadalmi problémák makro- és mikroszintű értelmezését a szociálpedagógiai diagnózis, esetkezelés, prevenció, krízisintervenció és szakmaközi együttműködés gyakorlatával. Kiemelt célja az előítélet-mentes, jogtudatos, szolidáris és reflektív szakmai szemlélet kialakítása, valamint annak felismerése, hogy az egyes célcsoportok szükségletei csak a személy, a család, az intézmény és a tágabb társadalmi környezet kölcsönhatásában érthetők meg.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység, a kirekesztés, a marginalizáció és a deviancia szociológiai és szociálpedagógiai értelmezése. A családi működészavarok, a gyermekbántalmazás és elhanyagolás, az iskolai kudarc, a lemorzsolódás, a lakhatási szegénység és hajléktalanság, a szenvedélybetegségek, a fiatalkori kriminalitás, valamint az egészségi állapot és a társadalmi jóllét összefüggései. A gyermekek, veszélyeztetett fiatalok, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő tanulók, idősek, fogyatékossággal élő emberek, krízishelyzetben lévő felnőttek, kisebbségi és migráns csoportok sajátos szükségletei. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer, a köznevelés, az egészségügy, valamint a civil, egyházi és közösségi szolgáltatások szerepe. A digitalizáció, a kortárscsoportok, a szubkultúrák és a helyi közösségi környezet hatásai. A multidiszciplináris teammunka, az intézményközi együttműködés, a szakmai kompetenciahatárok és a szociálpedagógiai etika alapjai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Problémafelismerési, szükségletfelmérési és diagnosztikus szempontok alkalmazása esetleírásokban; kliensinterjú, anamnézis és környezettanulmány tervezése. Egyéni fejlesztési, gondozási és beavatkozási terv készítése különböző célcsoportok szükségleteihez igazítva. Krízisintervenciós, konfliktuskezelési, mediációs és asszertív kommunikációs technikák gyakorlása. Primer, szekunder és tercier prevenciós programok megtervezése, megvalósítási és értékelési szempontjainak kidolgozása. Esetmegbeszélés és szakmaközi esetkonferencia szimulációja; jelzési, továbbirányítási, delegálási és intézményközi kommunikációs protokollok alkalmazása. A hallgatók esettanulmányok, szerepgyakorlatok és projektfeladatok során mérlegelik a beavatkozás lehetőségeit, korlátait, jogi-etikai következményeit és a kliens részvételének biztosítását.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Rosta Andrea – Rostáné Riez Andrea (szerk.) (2021): Szociálpedagógia – Szakszociálpedagógia. Budapest: L’Harmattan Könyvkiadó.
Rákó Erzsébet (2016): Szociálpedagógia és módszerek. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Sárkány Péter (2011): Szociálpedagógiai elméletek. Budapest: Jel Kiadó. ISBN 978-615-5147-07-4
Temesváry Zsolt (2018): A szociális munka és a szociálpedagógia modern elméletei. Budapest: L’Harmattan Könyvkiadó. ISBN 978-963-414-425-0
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Minuchin, Patricia – Minuchin, Salvador – Colapinto, Jorge (2002): Krízisről krízisre. A szegény családok segítése. Budapest: Animula. ISBN 963-9410-19-5
Mesterházi Zsuzsa – Szekeres Ágota (2025): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Szemerszki Marianna (szerk.) (2016): Hátrányos helyzet és iskolai eredményesség. Az általános iskolák hátránykompenzáló lehetőségei. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Moldován Szilvia (2026): Jelenlét és újrakategorizálás – A kontaktushipotézis pedagógiai alkalmazása egy interkulturális közösségi modell példáján. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 14(1), 78–92. https://doi.org/10.21549/NTNY.52.2026.1.6
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A hallgató a társadalmi problémákat nem elszigetelt egyéni hiányként, hanem személyes, családi, intézményi és társadalmi tényezők kölcsönhatásaként értelmezi. Az esetek és célcsoportok elemzése során rendszerezi ismereteit a szociálpedagógiai szükségletekről, a veszélyeztető és védő tényezőkről, az ellátórendszerekről, a prevenció és problémakezelés lehetőségeiről, valamint a szakmai beavatkozások jogi és etikai kereteiről.
b) képességei
Esettanulmányok, interjútervek, környezetelemzések és beavatkozási tervek készítésével gyakorolja a problémafelismerést, a szükségletfelmérést és az erőforrások azonosítását. Képessé válik célcsoporthoz és élethelyzethez illeszkedő prevenciós, támogató és kríziskezelő módszerek kiválasztására, az eredmények értékelésére, valamint a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, civil és egyházi szereplőkkel való szakmai együttműködés megtervezésére.
c) attitűdje
A személyes találkozások, esetreflexiók és nézőpontváltást igénylő gyakorlatok fejlesztik a társadalmi problémák iránti érzékenységet, az előítéletek tudatosítását és a kliens méltóságát tiszteletben tartó szemléletet. A hallgató nyitottá válik a különböző társadalmi, kulturális és élethelyzeti tapasztalatok megértésére, és a paternalista segítségnyújtás helyett a partnerséget, a részvételt és az erőforrásokra építő támogatást részesíti előnyben.
d) autonómiája és felelőssége
A projekt- és esetfeladatokban önálló szakmai döntéseket hoz, döntéseit szakirodalmi, jogi és etikai érvekkel indokolja, egyúttal felismeri saját kompetenciahatárait. Felelősen mérlegeli, mikor szükséges jelzést tenni, esetet továbbirányítani vagy más szakembert bevonni, és vállalja a dokumentáció, az adatvédelem, a kliensbiztonság és a multidiszciplináris együttműködés követelményeit.
