Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megismerjék a gyermek- és ifjúkori szocializáció folyamatára vonatkozó különböző elméleti megközelítéseket, a szocializáció különböző részterületeit és azokat a közegeket, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak, továbbá a szocializáció zavarainak egyéni és társadalmi következményeit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az elméleti irányzatok közül a kurzus kiemelten foglalkozik a szociológiai és pszichológiai megközelítésekkel, de más irányzatok is helyet kapnak a kurzus anyagában (tanuláselméleti, kognitív konstruktivista stb.). Részletesen tárgyalja a szocializáció egyes részterületeinek - viselkedési normák, nyelvi szocializáció, nemi szerepek elsajátítása, vallási szocializáció – jellemzőit, ezek kapcsolatát és egymással való kölcsönhatását.
A szocializációs közegek közül elsősorban a család, mint az egyén és a társadalom között közvetítő kiscsoport jelentőségét emeli ki és a családi életciklusok vizsgálata során mutatja be a szocializációs folyamatok jellemzőit. A másik kiemelt jelentőségű szocializációs közeg az iskola, amelynek sajátosságait a családdal és a társadalommal való tágabb összefüggésben vizsgálja. A kurzus kitér a kortárscsoportok és a média szocializációs hatására is. A gyermek- és ifjúkori szocializáció témája mellett röviden érinti a felnőttkori szocializációt is.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bagdy Emőke (2002): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 138 p. ISBN 963 19 2415 7
Kürti Jarmila (1988): Az iskolai eredményesség és a szocializáció. Akadémiai Kiadó, Budapest. 206 p. ISBN 963 05 4710 4
Pusztai Gabriella (2019): Vallási szocializáció és hatásai. Magyar Tudomány, 180(6), 834-843.
Réger Zita (1990): Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest. 166 p. ISBN 963 05 5581 6
Somlai Péter (1997): Szocializáció: a kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvina Kiadó, Budapest. 195 p. ISBN 963 13 4428 2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Meleg Csilla (vál. és szerk.) (1996): Iskola és társadalom I-II. Szöveggyűjtemény. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke, Pécs. ISBN 963 641 691 5
Berta Judit – Csabai Krisztina (2018): Szocializáció gyermek- és serdülőkorban. Elakadások, zavarok és kibontakozás. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 454 235 3
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A hallgatók átfogó ismereteket szereznek a társadalmi beilleszkedés folyamatáról, amely lehetővé teszi számukra a szociológiai és pszichológiai megközelítések mélyebb megértését. A tantárgy segíti a hallgatókat abban, hogy felismerjék, értelmezzék és elemezzék a társadalmi struktúrák, normák és értékek szerepét az egyén fejlődésében, valamint a társadalmi integráció és a társadalmi kirekesztés jelenségeit.
b) képességei
A hallgatók képessé válnak a társadalmi problémák és konfliktusok felismerésére és elemzésére, különös tekintettel a szocializációs folyamatokra és azok zavaraira. Fejlesztik kritikai gondolkodásukat, elemző készségüket, valamint a tudományos szakirodalom feldolgozásának és alkalmazásának képességét. A kurzus során megszerzett ismeretek révén képesek lesznek szociológiai elemzéseket készíteni és alkalmazni azokat különböző társadalmi kontextusokban.
c) attitűdje
A tantárgy elősegíti a hallgatók érzékenységét a társadalmi egyenlőtlenségek és esélyegyenlőségi kérdések iránt. Fejleszti nyitottságukat a különböző társadalmi megközelítések és értelmezések iránt, miközben kritikus szemlélettel közelítik meg a szakmai innovációkat és elméleteket.
d) autonómiája és felelőssége
A hallgatók megtanulják, hogyan alkalmazzák önállóan a szocializációra vonatkozó ismereteket tágabb szociológiai kontextusban, különböző szakmai és kutatási helyzetekben. A tantárgy ösztönzi őket a szakmai-etikai normák betartására és a társadalmi felelősségvállalásra.
