Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megismerjék a gyermek- és ifjúkori szocializáció folyamatára vonatkozó különböző megközelítéseket (szociológiai, pszichológiai), a szocializáció egyes részterületeit (viselkedési normák; érzelmi, nyelvi, vallási szocializáció; nemi szerepek elsajátítása), azokat a közegeket, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak (család, iskola, egyház, kortárscsoportok, média), továbbá ezek kapcsolatát és egymással való kölcsönhatásait. A kurzus keretében elsajátított ismeretek alapján képessé váljanak arra, hogy felismerjék a szocializációs folyamat során fellépő zavarok okait és ezek társadalmi következményeit, különös tekintettel a családi élet és az oktatás területére.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bagdy Emőke (2002): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 138 p. ISBN 963 19 2415 7
Pusztai Gabriella (2019): Vallási szocializáció és hatásai. Magyar Tudomány 180. évf. 6. szám: 834-843. DOI: 10.1556/2065.180.2019.6.6
Réger Zita (1990): Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest. 166 p. ISBN 963 05 5581 6
Somlai Péter (1997): Szocializáció: a kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvina Kiadó, Budapest. 195 p. ISBN 963 13 4428 2
Ajánlott irodalom:
Meleg Csilla (vál. és szerk.) (1996): Iskola és társadalom I-II. Szöveggyűjtemény. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke, Pécs. ISBN 963 641 691 5
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelem
eknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Magas szinten ismeri, érti és értelmezi a fontos szociológiai és társadalmi összefüggéseket.
Elmélyült ismeretekkel rendelkezik szűkebb szakterületének minden fontosabb szegmenséről, érti az ezeket meghatározó szociológiai folyamatokat.
Ismeri, érti és folyamatosan fejleszti azt a tudásanyagot, amely biztos műveltségi hátteret ad a szociológia magas szintű műveléséhez.
b) képességei
Képes eligazodni a társadalmi problémák és konfliktusok rendszerében.
Szűkebb szakterületén képes a társadalmi problémák és konfliktusok okainak és hatásmechanizmusainak elemzésére és értékelésére.
Képes a releváns, magyar és idegen nyelven közzétett publikációk folyamatos tanulmányozására.
Képes a kutatási eredmények saját szakterületén történő alkalmazására.
Képes szakmailag értékes szociológiai elemzések készítésére.
c) attitűdje
Kiáll a globális és lokális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett.
Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus a szakmai újításokkal szemben.
Támogatja az esélyegyenlőségi törekvéseket.
Nyitott a különböző megközelítési és értelmezési módokra.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt szakmai koncepciók kidolgozásban és megvalósításában.
Törekszik arra, hogy részt vegyen hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában.
A szociológus mesterség szakmai és etikai szabályait betartja.
Tiszteletben tartja munkatársai és tanítványai jogait.
