Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja az, hogy a hallgatók megismerjék a gyermek- és ifjúkori szocializáció folyamatára vonatkozó különböző elméleti megközelítéseket, a szocializáció különböző részterületeit és azokat a közegeket, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak, továbbá a szocializáció zavarainak egyéni és társadalmi következményeit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az elméleti irányzatok közül a kurzus kiemelten foglalkozik a szociológiai és pszichológiai megközelítésekkel, de más irányzatok is helyet kapnak a kurzus anyagában (tanuláselméleti, kognitív konstruktivista stb.). Részletesen tárgyalja a szocializáció egyes részterületeinek - viselkedési normák, nyelvi szocializáció, nemi szerepek elsajátítása, vallási szocializáció – jellemzőit, ezek kapcsolatát és egymással való kölcsönhatását.
A szocializációs közegek közül elsősorban a család, mint az egyén és a társadalom között közvetítő kiscsoport jelentőségét emeli ki és a családi életciklusok vizsgálata során mutatja be a szocializációs folyamatok jellemzőit. A másik kiemelt jelentőségű szocializációs közeg az iskola, amelynek sajátosságait a családdal és a társadalommal való tágabb összefüggésben vizsgálja. A kurzus kitér a kortárscsoportok és a média szocializációs hatására is. A gyermek- és ifjúkori szocializáció témája mellett röviden érinti a felnőttkori szocializációt is.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Engler Ágnes – Pári András (2022): A család jövője – az elsődleges szocializációs közeg társadalmi szerepváltozása. Századvég, 3(2022), 11-34.
Fehér Petra (2025): A családon belüli érzelmi kommunikáció szerepe az érzelmi intelligencia alakulásában – kitekintéssel a mesterséges intelligenciát fejlesztő szereplehetőségére. Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 11(2), 101-114.
Pusztai Gabriella (2019): Vallási szocializáció és hatásai. Magyar Tudomány, 180(6), 834-843.
Réger Zita (1990): Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó, Budapest. 166 p. ISBN 963 05 5581 6
Somlai Péter (1997): Szocializáció: a kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvina Kiadó, Budapest. 195 p. ISBN 963 13 4428 2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Berta Judit – Csabai Krisztina (2018): Szocializáció gyermek- és serdülőkorban. Elakadások, zavarok és kibontakozás. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 978 963 454 235 3
Kiss Hanna (2024): A családi hatások szerepe a devianciák kialakulásában. Módszertani Közlemények, 64(1), 89–104.
https://doi.org/10.14232/modszertani.2024.1.89-104
Meleg Csilla (vál. és szerk.) (1996): hnlob Szöveggyűjtemény. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke, Pécs. ISBN 963 641 691 5
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók a szocializáció fő elméleteinek, színtereinek és a szocializációs folyamat zavarainak megismerésével képesek lesznek a társadalmi folyamatok mélyebb értelmezésére, az összefüggések felismerésére és a releváns szakirodalom önálló feldolgozására.
A kurzus különösen a család, az iskola, a kortárscsoportok és a média szerepének elemzésén keresztül fejleszti azt a képességet, hogy a hallgatók a társadalmi problémákat és konfliktusokat szociológiai szemlélettel vizsgálják, valamint megértsék azok okait és működési mechanizmusait.
Emellett a kurzus hozzájárul a szakmai nyitottság, a kritikus gondolkodás és az etikus, felelős szakmai attitűd kialakításához is, mivel a hallgatók többféle megközelítést ismernek meg, és ezek alapján tudják mérlegelni a gyakorlati következtetéseket.
