Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a társadalmi kommunikáció ismert elméleteinek áttekintésével indul, szó esik Schütz életvilág elméletéről, a chicagói iskola szimbolikus interakcionalista megközelítéséről, valamint a tudásszociológiáról. A hallgatók megismerkednek a társadalmi kommunikáció színtereivel és médiumaival. A kurzus átfogó képet nyújt a nyilvánosság különféle elgondolásairól és leírásairól is. Ezután azt vizsgáljuk meg a hallgatókkal, hogy milyen érvek fogalmazhatók meg a társadalom kommunikáció- vagy cselekvéselméleti leírása mellett, és megpróbálunk kérdéseket feltenni és válaszokat találni a jelen társadalmának néhány kiemelt konfliktusára. A kurzus végére a hallgatók képessé válnak kortárs társadalmi kommunikációs folyamatok szakszerű leírására és kritikus elemzésére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók megismerik a társadalmi kommunikáció legfontosabb elméleti megközelítéseit, különös tekintettel Alfred Schütz életvilág-elméletére, a chicagói iskola szimbolikus interakcionalista hagyományára, valamint a tudásszociológia alapfogalmaira. Áttekintik a társadalmi kommunikáció színtereit és médiumait, a nyilvánosság különböző elméleti modelljeit, valamint a társadalom kommunikációelméleti és cselekvéselméleti leírásainak főbb irányait. A kurzus keretében a hallgatók elsajátítják azokat az alapfogalmakat és értelmezési kereteket, amelyek segítségével a kortárs társadalmi folyamatok kommunikációs dimenziója elméletileg megragadható és értelmezhető.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók képessé válnak különböző társadalmi és médiakommunikációs jelenségek fogalmi megalapozottságú elemzésére és értelmezésére. Megtanulják alkalmazni a társadalmi kommunikáció elméleti fogalmait konkrét empirikus példákra és kortárs társadalmi konfliktusokra. Fejlődik problémamegoldó és elemzőkészségük, érvelési és értelmezési kompetenciájuk, valamint az a képességük, hogy komplex társadalmi folyamatokat kommunikációelméleti szempontból strukturáltan és kritikailag írjanak le.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Béres, I – Horányi, Ö: Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris, 1999. ISBN 9633795516
Bourdieu, P.: Osztályhelyzet és osztálypozíció. In: Ferge, Zs. (szerk.): Francia szociológia. Budapest: KJK, 1971. 402–433.
Hall, S.: A kulturális identitásról. In: Feischmidt, M. (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest: Láthatatlan Kollégium – Osiris, 1997. 60–85. ISBN 9633792657
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Balogh István-Karácsony András, 2000, Német társadalomelméletek. Témák és trendek 1950-től napjainkig. Budapest, Balassi Kiadó ISBN 963 506 286 9
Featherstone, Lash-Scott-Robertson (eds), 1995, Global Modernities, London-Thousand Oaks-New Delhi, SAGE ISBN 0 8039 7947 9
Fehér Katalin (szerk.), 2007, Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. Budapest, L’Harmattan. ISBN 978 963 236 029 4
Alberts, Jess K. – Nalkayama, Thomas K – Martin, Judith N.: 2012 Human Communication in Society. Londor: Pearson. ISBN 9780205029389
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a hallgatók elméleti tájékozottságának, absztrakciós és elemzőkészségének fejlesztéséhez. Az előadás során elsajátított fogalmi és elméleti keretek képessé teszik a hallgatókat arra, hogy komplex társadalmi és kommunikációs jelenségeket elméleti szempontból strukturáltan értelmezzenek. A kurzus fejleszti a hallgatók rendszerező gondolkodását, elméleti problémák iránti érzékenységét és az elméletileg megalapozott érvelés képességét, amelyek alapvető kompetenciák a további tanulmányok és az elemző jellegű szakmai munka során.
