Tantárgy adatlapja
A társadalmi szinten folyó kommunikáció alapvető jellemzője a tervezettség, amelyet a „planned communication” angol terminusa már több mint egy évtizede rögzít a kommunikáció módszertani megközelítésében. A tervezett kommunikáció jelensége a tömegkommunikáció, a közéleti kommunikáció, a kampánykommunikáció, a pr- és marketingkommunikáció értelmezési keretét adja, szűkebb értelemben a meggyőző kommunikáció funkcionális típusa. A tervezett kommunikáció tárgyában a hallgató összefoglaló jellegű áttekintést nyer a kommunikáció tényezőinek funkcionális alkalmazásáról, az alapstartégiák kategóriáiról, a befogadói hatáselméletekről, a kommunikációs kampány tervezésének modelljeiről, elemzési módszereiről. A stúdium tárgyalja a csatorna, a rivális kommunikátum, a kontextus (társadalmi-kulturális meghatározottságú), a szándékolt és elért hatás szerepét a tervezett kommunikációban, a kommunikációs tervezés stratégiájában. Elemzési és szűrési szempontokat kínál a tervezés módszertanához, a hatás ellenőrzéséhez.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Terestyéni, Tamás: Együttműködés és konfrontáció a közéleti kommunikációban. In: Buda, Béla – Sárközy, Erika (szerk.): Közéleti kommunikáció. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001. 28–50; 69–79.
ISBN 9630578344
Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. 9–39; 145–183. ISBN 9789633896730
Németh, Erzsébet: Közszereplés. A társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. Budapest, Osiris. 2006. 179–214. ISBN 9633898943
Rosengren, K. Erik.: Kommunikáció. Budapest, Typotex, 2004. 71–91; 161–195. ISBN 9789632790084
Sárközy, Erika. – Schleicher Nóra.: Kampánykommunikáció. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 41–65. ISBN 9630580314
Ajánlott olvasmányok:
Atkin, Charles K. – Rice, Roland. E. (szerk.): Public Communication Campaigns. Newbury Park: Sage, 1989. ISBN 9781412987707
Bíró, Mária. – Nyárády, Gáborné.: Közéleti kommunikáció. Budapest, Perfekt Kiadó, 2006. 11–28. ISBN 9789633945933
McQuail, Danis., Windahl, Swen.: Communication Models for the Study of Mass Communication. England, Pearson-Prentice Hall, 1993. 184–215. ISBN 9780582036505
Rogers, Everett.M. – Storey, Douglas J.: Communications campaigns. In: Berger, Charles R., Chaffee, Steven H. (szerk.) Handbook of Communication Science. Newbury Park, Sage, 1987. 817–846.
ISBN 9780803921993
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és átlátja azokat a hazai, európai és globális társadalmi és kulturális jelenségeket és problémákat, amelyek meghatározó szerepet játszottak és játszanak a társadalomtudományi gondolkodás alaptendenciáinak kialakításában.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
b) képességei
Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
c) attitűdje
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét és felvállalja ezen értékek képviseletét.
d) autonómiája és fel
előssége
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét, felelősséggel vállal fel és működtet egyenrangú partneri viszonyokat.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét, és szakmai csoportját, elkötelezetten szolgálja és képviseli szakmája érdekeit.
