Tantárgy adatlapja
A végrehajtó funkciók fogalma, fejlődése, működése és mérési lehetőségei.
A végrehajtó funkciók szerepe a döntéshozásban, tervezésben, szervezésben.
A végrehajtó funkciók szerepe a váltásban és a rugalmas gondolkodásban.
A végrehajtó funkciók szerepe a figyelem és az emlékezet működése során.
A hideg végrehajtó funkciók zavarából adódó problémák, vizsgálati és kezelési lehetőségek.
A kritikus kognitív készségek fejlesztési lehetőségei a DIFER analitikus diagnózisára építve.A végrehajtó funkciók szerepe a viselkedés szabályozásában és az önirányító folyamatokban.
A metakognícó és az énkép jelentősége tanulási problémával küzdő gyermekek esetében.
A meleg végrehajtó funkciók zavarából adódó magatartási problémák, vizsgálati és kezelési lehetőségek.
A tanulási és a magatartási problémák összefüggéseiről általában, a figyelemzavar.
A hiperaktivitás kezelési tendenciái.
A tanulási motiváció fejlesztési lehetőségei.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Győri Miklós. (2008): Viselkedéskontroll és megismerés: a végrehajtó működések. In Csépe V., Győri M., & Ragó A. (Ed.) Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás (321–356). Osiris Kiadó, Budapest. ISBN 9789633899182
Mohai Katalin, Kálózi-Szabó Csilla és Rózsa Sándor (2016): A végrehajtó funkciók adaptív mérésének lehetőségei. Psychologia Hungarica IV/1. 40–85. pp. http://www.kre.hu/portal/images/doc/Mohai_et_al.pdf
Szitó Imre (2008): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia, 2. ISBN 9789634463313
Tánczos Tímea (2012): A végrehajtó funkciók szerepe az iskolában és a verbálisfluencia-tesztek. Iskolakultúra, 6. 38-51. ISSN 1588-0818
Tánczos Tímea, Janacsek Karolina, és Németh Dezső (2014): a munkamemória és végrehajtó funkciók kapcsolata az iskolai teljesítménnyel. Alkalmazott pszichológia, 14 (2):55–75. ISSN 1419-872X
Vidákovich Tibor (2008): A tapasztalati következtetés fejlődése az óvodától a középiskoláig. Magyar pedagógia, 108. évf. 3. szám 199–224. ISSN ISSN 0025-0260
Ajánlott irodalom:
Fazekasné Fenyvesi Margit (2011): A metakogníció fejlesztési lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél. (in. Papp Gabriella (szerk.) A diagnózistól a foglalkoztatási rehabilitációig. ELTE Eötvös Kiadó, BGGYK, Budapest. ISBN 9789638842251
Józsa Krisztián és Fazekasné Fenyvesi Margit (2007): Tanulásban akadályozott gyermekek tanulási motivációja. Iskolakultúra Online, 1.1. sz. 76–92. ISSN 1588-0818
Király Ildikó és Pléh Csaba (2002): Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban. Utánzás és emlékezet. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. 2002. p.9–37. ISBN 9639500003
Torda Ágnes (2000): Figyelemfejlesztő program. OKI PTK, Budapest.
https://ofi.oh.gov.hu/figyelemfejleszto-program
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A hallgató ismeri a végrehajtó funkciók működési ismérveit.
Érti a mérés és fejlődés összefüggéseit, ismeri a diagnosztikai elemzés funkcióit, folyamatát, módszereit, eszközeit, rendelkezik a differenciált fejlesztési formák megválasztásához szükséges tudással.
Speciális diagnosztikai és fejlesztés-tervezési ismeretekkel rendelkezik, amelyekkel a képességfejlesztés során a differenciált oktatást- nevelést meg tudja tervezni.
b) képességei
Ki tudja választani azokat a mérési és diagnosztikai eljárásokat, amelyekkel az egyes végrehajtó funkciók fejlődését a tárgyban folyamatosan kontrollálni tudja.
Képes adatfelvételre diagnosztikus eszköz használatával: képes kapcsolatot felvenni és fenntartani tipikus és sajátos igényű gyerekekkel, a gyermekek számára érthető utasításokat ad, és elvárható ideig a feladaton tudja tartani őket.
A hallgató képes a diagnosztikus eszközök által szerzett adatok elemzésére, értelmezésére és az eredmények kommunikálására a kollégák és a szülők felé.
Képes egy komplex folyamatként megvalósítani a képességmérés és fejlesztés folyamatának tervezését.
c) attitűdje
Szemléletében megjelenik a szülői hozzáállás eltérésének tudomásul vétele a diagnosztikai elemzés fogadásában. Tiszteletben tartja az elfogadás fázisainak ismérveit.
A tárgyban megjelenő képzési tartalmakat a gyakorlati felhasználhatóság, az önállósítás és a transzfer hatásmechanizmus szemléletében értelmezi.
Tudja a végrehajtó funkciók fejlesztésének fontosságát a tanulási tevékenységek folyamatában.
d) autonómiája és felelőssége
Objektivitás a mérési adatok értelmezésében, a fejlesztés tervezésében.
Megfelelően kezeli a tárgyat és szerepét az enyhén értelmi fogyatékos tanulók kognitív, emocionális és szociális megítélésében.
Tudatosan képviseli a mérésen alapuló fejlesztés folyamatának konstans fontosságát.
