Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a magyar államháztartás felépítéséről és működéséről ad képet. A tananyag az államháztartás működésének ismeretanyagán túl, az állam gazdasági szerepének és a közpolitika összefüggéseinek, a kormányzati cselekvés súlypontjainak megértetését is középpontba helyezi.
A kurzus során elemezzük a nyugdíjrendszer, az egészségügy, az oktatáspolitika és a szociálpolitika működési mechanizmusait, melynek során kitérünk az elmúlt évek elmozdulási irányaira is. Az áttekintés során kirajzolódnak a fő elmozdulási irányok, a szemléletváltás jellemző sajátosságai, a mögött meghúzódó célok és értékek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A tárgyalandó témák:
1. Az állam szerepének alakulása a modern korban. Piaci és kormányzati kudarcok
2. Az állam funkciói, a magyar államháztartási rendszer hierarchikus felépítése
3. A központi költségvetés struktúrája, költségvetési ciklus
4. A központi költségvetés bevételei. A magyar adórendszer jellegzetességei
5. A központi költségvetés kiadásai. A kiadásokra ható tényezők
6. Nyugdíjfinanszírozás. A nyugdíjrendszerek finanszírozási problémái
7. Az egészségügy finanszírozásának sajátosságai. „Moral hazard” jelenség az egészségügyben
8. A helyi önkormányzati alrendszer
9. Oktatáspolitika, köz- és felsőoktatás finanszírozásának a kérdései
10. Szociálpolitika. A szociálpolitika értelmezési keretei, szociális ellátások
11. Az elkülönített állami pénzalapok
12. A költségvetés egyenlege, az államadósság finanszírozása
13. Nemzeti költségvetés és az EU-költségvetés kapcsolatrendszere
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tantárgy keretében elsajátítandó gyakorlati ismeretek az alábbiakra terjednek ki:
Az államháztartás és az egyes alrendszerek (központi költségvetés, önkormányzatok, elkülönített alapok) pénzügyi adatainak értelmezése, elemzése.
Az éves költségvetési törvény szerkezetének és dokumentumainak gyakorlati áttekintése.
Költségvetési mérlegek, egyenlegek, államadósság-adatok értelmezése és egyszerű számítások elvégzése.
A magyar adórendszer és kiadási szerkezet gyakorlati elemzése valós statisztikai adatok alapján.
A különböző jóléti alrendszerek (nyugdíj, egészségügy, oktatás, szociális ellátás) finanszírozási modelljeinek összehasonlítása.
Kormányzati és piaci kudarcok felismerése konkrét esettanulmányok segítségével.
Az Európai Unió és a nemzeti költségvetés kapcsolatának gyakorlati vetületei, EU-s forráselosztási mechanizmusok megértése.
A gyakorlati oktatás célja, hogy a hallgatók pénzügyi és szakpolitikai szemléletet alakítsanak ki, és képessé váljanak közpolitikai döntések pénzügyi következményeinek értelmezésére.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Schlett András: Államháztartás és szakpolitikák. Budapest, Pázmány Press, 2018. 210. o. ISBN 9789633083291
Lentner Csaba: Közpénzügyek és államháztartástan. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021. ISBN 9789635315666
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2000. ISBN 9632245601
Polónyi István: Emberi erőforrásaink 21. százada. Budapest, Gondolat Kiadó, 2016. ISBN 9789636936693
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az „Államháztartás és költségvetés” tantárgy a gazdálkodási és menedzsment alapszakon átfogó makrogazdasági és szabályozási szemléletet ad, amely összeköti a kormányzati döntéseket a vállalati realitással. A kurzus fejleszti a hallgatók kritikus gondolkodását és adatelemzési készségeit olyan gyakorlati módszerek révén, mint a költség-haszon elemzés és a költségvetési kimutatások értelmezése, ami elengedhetetlen a piaci kockázatok és adóváltozások előrejelzéséhez. Emellett a közpénzek elosztásának és az uniós források működésének megismerése révén erősíti a stratégiai tervezési képességet, valamint az etikus és társadalmilag felelős vezetői attitűd kialakulását mind a versenyszférában, mind a közszférában.
