Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzusoknak két célja van: a hallgató ismerje meg az antik filozófia főbb vonásait, a Thálésztól Prokloszig terjedő korszak mérvadó képviselőit és nézeteiket. A tárgyalandó időszak tehát a késő antikvitás utolsó pogány filozófusaiig terjed. Másrészt alaposabb betekintést nyerjen egy választott szerző, vagy iskola által képviselt elméletek valamelyikébe. Az előadások egy adott részterületre koncentrálnak (pl. antik etika), egy problémakör elemzésén keresztül kívánják megmutatni a témakör terminológiáját, argumentumait, azok használatát és történeti kontextusát, valamint ennek alapján rekonstruálni az ezekből felépülő elméletet. Ennek során kísérlet történik arra, hogy a hallgató összefüggő képet kapjon az adott elméletekről, valamint felfigyeljen a nyitva maradt problémákra.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A preszókratikus gondolkodás: Az arkhé keresése a milétosziaknál (Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész), a létezés és változás dilemmája (Parmenidész és Hérakleitosz), valamint az atomista és pluralista rendszerek.
A klasszikus görög filozófia: Szókratész etikai fordulata; Platón ideatana, államelmélete és dialektikája; Arisztotelész metafizikája, logikája (Organon) és Nikomakhoszi etikája.
Hellenisztikus iskolák: A sztoicizmus, az epikureizmus és a szkepticizmus válaszai a boldogságra (ataraxia) és a világrend megismerhetőségére.
Késő antikvitás és neoplatonizmus: Plótinosz és az Egy tana; a pogány antik bölcselet lezárulása Proklosznál; az antik filozófia és a korai keresztény gondolkodás érintkezési pontjai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Terminológiai elemzés: Az antik alapfogalmak (logosz, eidosz, ousia, telosz) precíz ismerete és alkalmazása a filozófiai érvelésben.
Rekonstrukciós készség: Képesség töredékes vagy sűrű forrásszövegek alapján egy összefüggő filozófiai elmélet (pl. egy antik etikai rendszer) logikai felépítésére.
Argumentáció-vizsgálat: Az antik dialógusokban és értekezésekben megjelenő bizonyítási eljárások (pl. elenkhosz, szillogizmus) azonosítása és kritikai értékelése.
Történeti kontextualizálás: A filozófiai problémák elhelyezése az antik polisz és a hellenisztikus világ kulturális és politikai összefüggéseiben.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998, 725 o.
Ross, Sir David: Arisztotelész. Budapest, Osiris, 1996, 395 o.
Szlezák, T. A.: Hogyan olvassuk Platónt. Budapest, Atlantisz, 2000., 185 o.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Budapest, Osiris, 1997, 344 o.
Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 2002, 286 o.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az európai bölcselet alapjainak szisztematikus bemutatásával közvetlenül építi a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez a nyugati eszmetörténet azon korszakaiban, amelyek a tudományos és filozófiai gondolkodás kereteit (Thalésztól Prokloszig) megteremtették. Megismeri az elméleti problémafelvetés azon klasszikus változatait, amelyek a mai napig meghatározzák a filozófia terminológiáját.
b) képesség
Egy választott szerző vagy iskola mélyebb elemzése fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és szakszerű bemutatásának képességét. A hallgató alkalmassá válik bonyolult antik szövegek kritikai feldolgozására és azok logikai vázlatának prezentálására. A kurzus közvetlenül javítja a filológiai és szövegelemzési technikákat, különösen az eredeti források és a szakirodalom ütköztetése révén.
c) attitűd
Az antik etikai és metafizikai kérdések sokfélesége szellemi nyitottságra, párbeszédre és kooperációra nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje a különböző világmagyarázatokat (pl. atomizmus vs. teleológia), és felismerje a nyitva maradt problémák jelentőségét. Ez a szemléletmód segíti a kulturális sokszínűség iránti tiszteletet és a módszeres tudásgyarapítás igényét.
d) autonómia és felelősség
Az antik életfilozófiák megismerése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy a filozófiai érvelés nem öncélú, hanem felelősségvállalás az igazságkeresés szellemi követelményei mellett. Az antik „vizsgált élet” koncepciója révén elkötelezetté válik az etikailag és szellemileg alapos érvelés, valamint az emberi méltóság képviselete iránt.
