Tantárgy adatlapja
Elsajátítandó ismeretanyag: A vers: a versmondás és versértés jelentősége a kommunikációs készség fejlődésében. A vers, mint játék és „varázslás”: a lírai művek és a vers pszichológiai vonatkozásai. A ritmus szerepe a gyermeki fejlődés szempontjából. A magyar gyermekvers.
Kialakítandó kompetenciák: Tájékozottság a magyar gyermeklírában, az irodalmi érzékenység felkeltése, a tudatos olvasói magatartás kialakítása. Megfelelő szintű elemző készség és átélt előadásmód (szövegfonetikai, előadás-technikai eszközökkel) elsajátítása. Képessé tenni a hallgatókat arra, hogy a 3-6 éves korosztály számára irodalmi élményt nyújtsanak.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Dankó Ervinné, Irodalmi nevelés az óvodában, Budapest, Okker, 2004. ISBN 963-9228-83-4
Komáromi Gabriella, Gyermekirodalom, Budapest, Helikon, 2001. ISBN 963-208-725-9
Komáromy Sándor, Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából, Budapest, Eötvös, 2002. ISBN 963-9316-29-6
Zilahi Józsefné, Mese-vers az óvodában, Budapest, Eötvös, 1998. ISBN 963-9024-53-8
Ajánlott irodalom:
Csodaceruza. Szülők és pedagógusok gyermekirodalmi folyóirata
Dankó Ervinné, Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában, Budapest, 2000. ISBN 963-9228-19-2
Lukács Józsefné, FERENCZ Éva, Itt van az ősz, elmúlt a nyár, kelepel a gólyamadár, Budapest, Flaccus, 2010. ISBN 978-963-9412-82-8
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
Tisztában van a művészeteknek az óvodás gyermek személyiségfejlődésében betöltött szerepével és hatásrendszerével.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
b) képességei
Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.
A 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
Adaptív módon épít a 3–7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.
A gyermeki önkifejezést, a művészeti ágakhoz kapcsolódó befogadó és alkotó tevékenységeket szakszerűen támogatja.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.
Felelősséget vállal a gyermekek nemzeti identitásának alakításában és erősítésében.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.
Óvodapedagógiai, szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal saját intézménye küldetéséért és a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert értékeinek megőrzéséért.
