Tantárgy adatlapja
Tárgy neve: Anyanyelvi kritériumvizsga
Tárgy kódja: BONMA00600
Óraszám: N: 0/0/0, L: 0/0/0
Kreditérték: 0
Az oktatás nyelve: magyar
Követelmény típus: Vizsga
Felelős kar: BTK
Felelős szervezeti egység: Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Tárgyfelelős oktató:
Dr. Nemesi Attila László
Tárgyleírás:
Egyetemünkön – mint minden egyetemen – a 8/2013-as EMMI rendelet 2. mellékletének 2.3. pontja szerint, a felvételkor érvényes mintatantervvel összhangban, az anyanyelvi ismeretek kritérium jellegű követelményét először a 2014/2015. tanévben felvett hallgatóknak kell teljesíteniük. A PPKE VJTK érvényes tanárképzési tantervei szerint összesen három olyan évfolyam van, amelynek hallgatói anyanyelvi kompetenciáikról kritériumvizsga keretében kell, hogy számot adjanak: a 2014-2015, 2015–2016. és a 2016–2017. tanévben felvettek. A 2017–2018. tanévre (és ez után) jelentkező hallgatók más formában adnak majd számot anyanyelvi ismereteikről.Az anyanyelvi ismeretek kritériumvizsgát a VJTK Tanárképző Tanszéke hirdeti meg, de a Magyar Nyelvészeti Tanszék gondoskodik annak feltételeiről és a vizsga lebonyolításáról.
Az anyanyelvi ismeretek kritérium jellegű követelményét, azaz a kritériumvizsgát három vizsgarész jegyeinek átlaga adja. A három vizsgarész megfelel a magyartanárképzés három tanegységének:
1. BBNMN00200 Kommunikáció szóban (retorika)
2. BBNMN00600 Helyesírás
3. BBNMN01500 Nyelv és társadalom
A vizsga három résztárgy egyidejű teljesítését jelenti, melynek eredményeképpen háromfokozatú értékeléssel bíráljuk el a hallgató ismereteit.
Helyesírás
A tárgy célja, hogy a hallgatók magabiztosan és tudatosan alkalmazzák a magyar helyesírás szabályait a gyakorlatban. Lássák át a helyesírás rendszerét, a szabályok közötti összefüggéseket, legyenek képesek különbséget tenni logikus és önkényes szabályok között, ismerjék a magyar helyesírás vitatott kérdéseit, ellentmondásait és kivételeit. Ismerjék fel a helyesírási hibákat, legyenek képesek kijavításukra, a hiba okának megfogalmazására.
Kommunikáció szóban és írásban
Ez a szeminárium a hallgatók gyakorlati kommunikációs, beszédtechnikai, retorikai készségeinek fejlesztését kívánja szolgálni. Az elméleti alapokat a klasszikus és modern retorika szakkönyvei nyújtják. A szeminárium résztvevői nyilvános beszédeket és egyéb közszerepléseket tekintenek meg és elemeznek, valamint különböző beszéd- és írásműfajokban próbálják ki magukat. Felmérhetik kommunikációs erényeiket és hiányosságaikat, gyakorolják a szóbeli szereplést és a műfajhoz kötött írást, megismerkednek a nyilvános kommunikáció egyes műfajainak, szövegtípusainak alapvető jellemzőivel, és erősítik önreflexiós képességüket, hogy akár tanárként, akár különféle egyéb bölcsész pályát választva meg tudjanak felelni a szóbeli és írásbeli kommunikációs elvárásoknak.
Nyelvváltozatok és nyelvi attitűdök
A nyelv rétegződése. Nyelv és társadalom kapcsolatai. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvjárások átalakulása. A nyelvföldrajz sajátosságai és kritikája. A kettősnyelvűség. A regionális köznyelv. A pidgin és a kreol nyelvek. A lingua franca. Eredetelméletek. A diglosszia. A szociolingvisztikai módszerek kialakulása a változatvizsgálatokban. Az európai és a magyar nyelvjárástudomány rövid története: a kezdetek, a nyelvatlaszok kora, strukturalista törekvések, kommunikatív dialektológia. Kisebb
ségi nyelvhasználat, nyelvi-nyelvjárási attitűdök változása. Módszertani kérdések: nyelvi adat, anyaggyűjtés. A változatvizsgálatok problémái és eredményei (nyelvi asszimiláció, nyelvkontaktus és nyelvvesztés, nyelvcsere, stigmatizáció és hiperkorrekció). A nyelvi hátrányos helyzet.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Budapest, Akadémiai, 2015. ISBN 9789630586306
Magyar helyesírási szótár – A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása szerint. Budapest, Akadémiai, 2017. ISBN 9789630598231
Adamikné Jászó Anna, Klasszikus magyar retorika. Budapest, Holnap, 2013.
ISBN 9789633468555
Szabó Katalin, Kommunikáció felsőfokon. Budapest, Gondolat, 1997. ISBN 9630939223
Minya Károly, Nyelvművelő munkafüzet 2. Nyelvhelyességi és stílusgyakorlatok. Budapest, Tinta, 2023. ISBN 9789634093701
Ajánlott irodalom:
Cs. Nagy Lajos, Helyesírási gyakorlókönyv. Budapest,Trezor, 2011. ISBN 9789638144379
Nádasdy Ádám, Nyelv és írás. In: Kiefer Ferenc (szerk.). Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai, 2006. 907–931. ISBN 96305083240
Adamik Tamás (főszerk.) Retorikai lexikon. Pozsony, Kalligram, 2010. ISBN 9788081013447
Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra, Retorika. Budapest, Osiris, 2005.
ISBN 9633894662
Németh Erzsébet, Közszereplés. Budapest, Osiris, 2006. ISBN 9633898943
A régi-új retorika sorozat kötetei (Budapest, Trezor)
Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.
ISBN 9631868168
Kiss Jenő (szerk.), Magyar dialektológia. Budapest, Osiris, 2001. ISBN 9633798795
Borbély Anna – Vanconé Kremmer Ildikó – Hattyár Helga (szerk.), Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest Tinta, 2009. ISBN 9789639074514
Wacha Imre, A tiszta beszéd. Budapest Tinta, 2015. ISBN 9789634090069
Wacha Imre, Az értelmes beszéd. Budapest, Tinta, 2015. ISBN 9789634090076
H. Varga Márta, Változó anyanyelvünk. Budapest Tinta, 2019. ISBN 9789634092087
Kemény Gábor, Tanuljunk magyarul is! Budapest Tinta, 2020. ISBN 9789634092452
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
Ismeri az oktatás-nevelést segítő kommunikáció sajátosságait.
Rendelkezik szaktárgya tudományos ismeretrendszerével, az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
r/>Ismeri az általa tanított szakterület (tanulási/műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, tanulási területekkel.
Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.
b) képességei
Saját tanítási területén mind szóban, mind írásban képes árnyaltan kifejezni magát.
Képes átlátni a tudáshoz és az információkhoz való hozzáférés hagyományos és digitális lehetőségeit az alkotó információhasználatra.
c) attitűdje
Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt.
d) autonómiája és felelőssége
Folyamatosan fejleszti anyanyelvi (gyakorlati kommunikációs, beszédtechnikai, retorikai, helyesírási) készségeit, és felelős módon alakítja a tanulók nyelvi attitűdjeit.
