Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium során a hétköznapokban és társadalmi vitákban is előforduló erkölcsi érvelések filozófiai eredetét, racionális alapját és elfogadhatóságát vizsgáljuk meg közösen. Körvonalazzuk az etika fogalmát, megnézzük a bennünket körülvevő világ meggyőzési technikáinak morális tartalmát, megvizsgáljuk egyes hibás erkölcsi érvelések sémáit, és megismerkedünk néhány ígéretes érveléssel is. Utánagondolunk, hogy vajon az erkölcsi viták miért tűnnek végeláthatatlannak, és számot vetünk ennek tanulságaival. Fel kell adnunk az objektív morált vagy épp ellenkezőleg: nincs más választásunk, mint megpróbálni helyesen gondolkodni az erkölcsről? És mit jelentene a helyes felfogás? A lehetséges válaszokat számba véve klasszikus filozófiai elméletekre támaszkodunk – az etika általános kérdéseitől (realizmus, szubjektivizmus, emotivizmus stb.) a normatív kérdések dilemmái felé haladva (haszonelvűség, kötelességetika, erényetika).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az etika fundamentumai: A morálfilozófiai realizmus (objektív értékek), szubjektivizmus (egyéni preferenciák) és emotivizmus (érzelmi kifejezések) közötti alapvető különbségek és ezek érvelési következményei.
Normatív érvelési sémák: A haszonelvű kalkuláció, a kötelességetikai kategorikus imperatívusz és az erényetikai példaszerűség logikai felépítése és alkalmazhatósága.
Érveléstechnikai alapok: A meggyőzési technikák morális tartalma; a tényállítások és értékállítások elkülönítése (Hume-törvény); a „helyes” erkölcsi felfogás kritériumai.
Erkölcsi viták természetrajza: MacIntyre és a viták végeláthatatlanságának elmélete (inkommenzurábilitás); a morális nézeteltérések racionalitása.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Érvelési hibák azonosítása: Jártasság a hibás erkölcsi sémák (pl. naturalista hiba, tu quoque, tekintélyre való alaptalan hivatkozás) felismerésében és cáfolatában.
Morális tartalom elemzése: Képesség a hétköznapi és közéleti diskurzusok mögött rejlő látens etikai előfeltevések feltárására.
Konstruktív vitakészség: Módszer az erkölcsi konfliktusok racionális mederben tartására és az ígéretes (koherens, releváns) érvelési modellek alkalmazására.
Szöveg- és szituációanalízis: Klasszikus filozófiai szövegek és modern esettanulmányok együttes vizsgálata az érvényes következtetések levonása érdekében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Moore, G. E.: Az erkölcsfilozófia mibenléte. In A józan ész védelmében és más tanulmányok. Budapest, Magyar Helikon, 1981. 361-404.
Sandel, Michael: Mi igazságos… és mi nem? Budapest, Corvina, 2009.
Shafer-Landau, Russ: Living Ethics. An Introduction with Readings. Oxford, Oxford University Press, 2018.
Turgonyi Zoltán: Etika. Budapest, Kairosz, 2003. 11-20.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Haidt, Jonathan: A boldogság hipotézise. Budapest, Corvina, 2021.
Law, Stephen: Filozófiai fogások. Pécs, Alexandra, 2005. 133-162.
Lewis, C. S.: Keresztény vagyok. Budapest, Harmat, 2013. 19-41.
Zentai István: A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Bp : Typotex, 2000.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy az erkölcsi érvelés logikai és filozófiai alapjainak feltárásával mélyíti a hallgató szakmai műveltségét. A hallgató tájékozottságot szerez az etika általános kérdéseiről (realizmus vs. szubjektivizmus), megismerve az elméleti problémafelvetés azon változatait, amelyek a társadalmi viták mögött állnak. Ez a tudás alapvető a szisztematikus és kritikai világkép kialakításához.
b) képesség
A kurzus célzottan fejleszti az argumentumok azonosításának, átgondolásának és prezentálásának képességét. A hallgató alkalmassá válik a hibás sémák kiszűrésére és az ígéretes érvelési módok alkalmazására, javítva ezzel a kritikai elsajátítás és a racionális konfliktuskezelés technikáit. Képessé válik bonyolult morális dilemmák szakszerű és világos artikulálására.
c) attitűd
Az erkölcsi viták természetének vizsgálata szellemi nyitottságra, türelemre és módszeres igazságkeresésre nevel. A hallgató képessé válik arra, hogy elfogulatlanul mérlegelje az eltérő morális pozíciókat, miközben elkötelezett marad a helyes és logikus gondolkodás igénye mellett. Ez a szemléletmód erősíti a társadalmi felelősségvállalást és a párbeszédre való készséget.
d) autonómia és felelősség
Az objektív morál és az egyéni választás kérdéseinek mérlegelése támogatja a hallgatót az önálló és felelős véleményalkotásban. A hallgató felismeri, hogy az erkölcsi érvelés nem csupán retorika, hanem felelősségvállalás az igazság és a helyes cselekvés mellett. Az etikailag alapos érvelés követelménye itt a személyes integritás és a tudatos szellemi autonómia megalapozásában realizálódik.
