Tantárgy adatlapja
Az Európa-fogalom története. Az Európa-eszme a 19. században és a két világháború között. Az integrációs folyamat kezdetei 1945 után. Integrációelméleti alapfogalmak. A Montánuniótól a római szerződésekig. De Gaulle Európa-politikája. Európai integráció az 1960-as években. Az európai integráció válsága és euroszkepszis az 1970-es években. Nemzeti érdek és integráció. Újrakezdés az 1980-as években. A belső piaci program. Maastrichti szerződés és a közös valuta megteremtése. Mélyítés és bővítés dilemmája az 1990-es években. Az EU további fejlődése az ezredforduló után. Az EU keleti bővítése. Veszélyek, esélyek és kihívások.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arató Krisztina – Koller Boglárka 2009: Európa utazása. Integrációtörténet. Budapest: Gondolat. ISBN 978-963-693-154-4
Urwin, Derek, W. 2003: A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig. Budapest: Corvina. ISBN 9631345548
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar és egyetemes politikai, gazdasági, kulturális jelenségek általánosan elfogadott tendenciái, jellemzői, adatai körében.
Ismeri az Európai Unió intézményrendszerének működését, hatásköreit, szakpolitikáit.
Ismeri az európai integráció fejlődéstörténetének főbb szakaszait, okait és mozgatórugóit.
b) képességei
Képes történelmi, társadalmi, gazdasági, jogi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
Képes az EU által támogatott projektek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
Képes megérteni és elemezni azokat a gazdasági és politikai tényezőket, amelyek hozzájárultak az európai integráció fejlődésének történetéhez.
c) attitűdje
Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét.
Igénye van az európai nemzeti kultúrák befogadására és az Európán kívüli kultúrák megismerésére.
d) autonómiája és felelőssége
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
