Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus oktatásának célja elsajátíttatni a hallgatókkal az irodalom tudományelméleti alapfogalmait, másrészt ismertetni a fogalmak különböző időszakokban és a társtudományokban történő alkalmazási hagyományát és lehetőségét. A tantárgy kitér arra is, hogy a címben felsorolt segédfogalmak jelentésrétegei miként alakultak az elmúlt évtizedek során, milyen szerepet töltöttek be, illetve töltenek be jelenleg az irodalomtudományos vizsgálatokban, vagyis mennyire határozhatják meg az irodalmi folyamatok jelentés- és értéskörét.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az irodalomtudomány diszkurzív alapfogalmainak elméleti háttere: a kánon és a kanonizáció folyamatának irodalomtörténeti és -elméleti problematikája; a korszak és a korszakolás, mint az irodalomtörténet-írás alapvető rendezőelve, valamint ennek kritikái; az episztémé fogalma Michel Foucault tudástörténeti koncepciójában; a paradigma és a paradigmaváltás fogalma Thomas Kuhn tudományelméleti modelljében, és ennek adaptációs lehetőségei az irodalomtudomány számára. A fogalmak egymáshoz való viszonya, valamint alkalmazásuk lehetőségei és korlátai az irodalmi folyamatok leírásában, a nemzeti és nemzetközi kánonképződés összefüggésében.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A tanult fogalmak (kánon, korszak, episztémé, paradigma) gyakorlati alkalmazása konkrét irodalomtörténeti esettanulmányokon és szövegeken keresztül. Kánonképző és kánonbontó szövegek, irodalomtörténeti korszakhatárok kritikai vizsgálata, valamint tudományos apparátussal ellátott referátum és szemináriumi dolgozat önálló elkészítése, amelyben a hallgató alkalmazza a kurzus elméleti fogalmait egy általa választott irodalmi vagy irodalomtörténeti problémára.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kánon és kanonizáció, szerk. Dobos István és Szegedy-Maszák Mihály, Csokonai Kiadó, Debrecen, 2003. ISBN 963260172 6
Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, ford. Bíró Dániel, Gondolat, Bp., 1984. 2003. ISBN 963260172 6 (vagy későbbi kiadása)
A korszakok alakzatai, Helikon (tematikus szám), 2000. 3.
Mihály Szegedy-Maszák, Literary canons: national and international, Akadémiai, Budapest, 2001.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Michel Foucault: A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája, ford. Romhányi Török Gábor, Osiris, Budapest, 2000. ISBN 9633791851
Bloom, Harold: A nyugati kánon, ford. Sári László, Európa, Budapest, 2008. ISBN 9789630783742
Hans Robert Jauss: Irodalomtörténet, mint az irodalomtudomány provokációja, ford. Kulcsár-Szabó Zoltán = Az irodalom elméletei I., szerk. Thomka Beáta, Jelenkor, Pécs, 1996. 5-83.
David Perkins: Is Literary History Possible? Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1992. ISBN 0801844516
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A hallgató ismeri az irodalomtudomány diszkurzív alapfogalmainak (kánon, korszak, episztémé, paradigma) kialakulását, elméleti hátterét és a társtudományokban (történettudomány, tudományfilozófia) betöltött szerepét. Tájékozott arról, hogy ezek a fogalmak miként formálták és formálják napjainkban is az irodalomtörténet-írás gyakorlatát, valamint ismeri a fogalmak körüli szakmai vitákat és kritikai álláspontokat.
b) képessége
Képes a tanult fogalmi apparátust (kánon, korszak, episztémé, paradigma) önállóan alkalmazni konkrét irodalmi jelenségek és irodalomtörténeti folyamatok elemzésére. Képes tudományos igényű szóbeli (referátum) és írásbeli (szemináriumi dolgozat) formában megfogalmazni és alátámasztani saját álláspontját, valamint csoportmunka keretében együttműködni társaival egy-egy szöveg vagy probléma közös feldolgozásában.
c) attitűdje
Kritikusan és reflektáltan viszonyul az irodalmi kánon és az irodalomtörténeti korszakolás látszólag magától értetődő kategóriáihoz, és nyitott ezek historizáló, dekonstruáló megközelítésére. Érdeklődést mutat az irodalomtudomány és a tudományfilozófia, illetve történettudomány határterületei iránt, és igényli az interdiszciplináris szemléletmódot.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan választja meg és dolgozza fel a referátum és a szemináriumi dolgozat témáját, ezáltal felelősséget vállalva saját kutatói döntéseiért. Tudatosan és etikusan hivatkozik a felhasznált szakirodalmi forrásokra, és felelősséggel képviseli saját, kritikai igénnyel megalapozott álláspontját az órai viták során.
