Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A félév során kitérünk a hagyományos iszlám-tudományok főbb jellemzőire (jogtudomány, teológia), az iszlámon belül tapasztalható főbb vallási irányzatokra, valamint a klasszikus iszlám civilizáció fontosabb tudományos eredményeire is (matematika, orvostudomány, történetírás stb.). A modern kort illetően pedig részletes kifejtést igényel az iszlám társadalom felfogása, államelmélete és az iszlamizmus gazdaság felfogása, a reiszlamizáció jelensége és hatása a globális folyamatokra.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A tananyag elsősorban az előadásokon elmondottakon nyugszik, melyekhez kiegészítő jelleggel kapcsolódnak tudományos írások és lexikon szócikkek.
Simon Róbert: Politika az iszlámban: a muszlim társadalom anatómiája. Corvina, Budapest 2016. ISBN 9789631363364
Simon Róbert: Iszlám kulturális lexikon. Corvina, Budapest, 2009. ISBN 9789631357882
Rostoványi Zsolt: Az iszlám és a 21. század. L’Harmattan, Budapest, 2020, 2025. ISBN 978-963-4146773
Howard Turner: Science in Medieval Islam. University of Texas Press, 2010. ISBN 978-0292785410
Elisabeth Drayson: Crucible of Light. Islam and the Forging of European Civilization. Pegasus Books, Cambridge, 2025. ISBN 979-8897100019
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
R. M. Savory: Introduction to Islamic Civilization. Cambridge University Press, Cambridge, 1976. ISBN 978-0521207775
Holt – Lambton – Lewis: The Cambridge History of Islam, 2 B. Cambridge University Press, Cambridge, 1977. ISBN 978-0521291385
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Ismeri a klasszikus iszlám civilizáció legfontosabb aspektusait és főbb témáit és azok megközelítési módjait. Ezek közül is elsősorban a politikai és a gazdasági életre vonatkozó elképzeléseket, így a klasszikus politikaelmélet (kalifátus elmélet), a jogtudomány, a dzsihád, a gazdaságetika problémáit, de tisztában van az iszlámtudományok (Qorán-exegézis, szunna) és a nem iszlám tudományok (matematika, csillagászat, földrajz, történettudomány) főbb eredményeivel, valamint ezek európai recepciójával is.
b) képességei
Mindezen tudása alapján el tudja helyezni az európai és a globális folyamatokban jelentkező eseményeket az iszlám szellemi térképén, és felismeri bennük az egyes irányzatok és megközelítések ideológiai hatásait. Ismeretei képessé teszik az iszlámhoz köthető folyamatok független elemzésére, valamint az iszlám civilizáció differenciált és kiegyensúlyozott megközelítésére.
c) attitűdje
Legfontosabb attitűdje a független és kritikus megközelítés, amely az iszlám civilizáció lehetőség szerinti objektív, több nézőpontból történő megközelítésében foglalható össze.
d) autonómiája
Tudása és képességei elegendő függetlenséget biztosítanak az önálló véleményalkotáshoz és annak racionális, érvekkel és tényekkel történő alátámasztásához.
