Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy átfogó történeti, szociológiai, politikaelméleti, jogtudományi áttekintést adjon a mai iszlám civilizáció klasszikus gyökereiről, azok történetéről, a modernizáció ellentmondásairól és ezek mai relevanciájáról.
A félév során különös hangsúlyt fektetünk a reiszlamizáció jelenségére, annak történeti, belső-és külső okaira, valamint megjelenési formáira is.
Kitérünk az egyes modernizációs modellekre, valamint azok elméleti megalapozottságára és az ezeket övező vitákra is. Szintén szerepel a célok között a muszlim diaszpóra problémáinak megtárgyalása (elkülönülés vagy asszimiláció), különös tekintettel az európai helyzetre.
A tantárgy hangsúlyos célkitűzése, hogy a hallgatók ne csupán (a jelenkorba is átnyúló) történeti ismeretekkel rendelkezzenek, hanem értsék az iszlám világ belső ellentmondásait és feszültségeit, s ezáltal az események mögött meghúzódó elméleti-strukturális háttérről is gazdag tudásanyaggal rendelkezzenek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az iszlám kialakulása.
A Korán és a szunna szerepe, fő vallási irányzatok.
Az iszlám jog (saría) és vallási gondolkodás.
Az arab kalifátusok és az iszlám birodalmak története.
Az iszlám civilizáció hozzájárulása a tudományhoz, matematikához, orvosláshoz, filozófiához és a művészetekhez.
Az iszlám és Európa kapcsolatai történelmi és modern nézőpontból.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Forráselemzés: koránidézetek, történeti szövegek értelmezése.
Iszlám kulturális jelenségek felismerése és elemzése.
Térképes és történelmi tájékozódás az iszlám világ régióiban.
Prezentációk, esszék készítése vallási vagy történeti témákról.
Alapvető arab/iszlám fogalmak helyes használata.
Vallási és kulturális szokások összehasonlítása más civilizációkkal.
Kritikus gondolkodás fejlesztése a modern muszlim társadalmak kérdéseiről.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat. Corvina kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-13-5317-6
Bassam Tibi: Islam Between Culture and Politics. Palgrave, New York, 2001. ISBN 978-0333751213
Rostoványi Zsolt: Az iszlám és a Nyugat: a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósága. In: Előadások a mai iszlám világáról (szerk. Tüske László), 19-41. Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete, Piliscsaba, 2007. ISBN 978–963–86359–9–0
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
N. Rózsa Erzsébet: Állam és vallás a Közel-Keleten: az Iráni Iszlám Köztársaság. In: Előadások a mai iszlám világáról (szerk. Tüske László), 179-195. Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete, Piliscsaba, 2007. ISBN 978–963–86359–9–0
Szombathy Zoltán: Az iszlám a mai Fekete-Afrikában. In: Előadások a mai iszlám világáról (szerk. Tüske László), 219-233. Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete, Piliscsaba, 2007. ISBN 978–963–86359–9–0
Tariq Ramadan: To Be a European Muslim. Leicester, 1999. ISBN 9780860373001
Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetrajza. Gondolat, Budapest, 2021. ISBN 978 963 556 109 4
M. E. Yapp: The Near East since the First World War. A History to 1995. Longman, 1996. ISBN 9780582256514
Bernard Lewis: The Muslim Discovery of Europe. Phoenix, London, 1982. ISBN 9780393015294
Franco Cardini: Europa und der Islam. Geschichte eines Missverstandnisses. C. H. Beck, München, 2000. ISBN 978-3406510960
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy fejleszti a hallgatók elemző- és kritikai gondolkodását, különösen történeti és vallási források értelmezése során. A kurzus támogatja az önálló információfeldolgozást, a szakmai szövegértést, valamint a kulturális és vallási különbségek árnyalt értelmezésének képességét.
A gyakorlati feladatok – forráselemzés, prezentációk, viták és esszék – hozzájárulnak a kommunikációs készségek, a tudományos érvelés és az önálló szakmai véleményalkotás fejlődéséhez. A tantárgy erősíti a hallgatók interkulturális érzékenységét, toleranciáját és felelős gondolkodását a modern társadalmi és vallási kérdések iránt.
