Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy megközelítése a történetiségen alapul, bemutatva az iszlám előtti Arábia politikai és társadalmi viszonyait, az iszlám kialakulásának történetét, a kalifátus működésének legfontosabb jellemzőit, az Almoravidák, az Almohádok államát, a mamlukok hatalmát és az Oszmán birodalom sajátosságait. A modern kort érintve részletes kifejtést igényelnek a különböző modernizációs kísérletek és azok ellentmondásai (Törökország, Irán, Egyiptom), az iszlamizmus megjelenése, okai és következményei.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A tananyag elsősorban az előadásokon elmondottakon nyugszik, melyekhez kiegészítő jelleggel kapcsolódnak:
N. Rózsa Erzsébet: A sokszínű Közel-Kelet. Osiris, Budapest, 2025. ISBN 978-9632765273.
Weiss – Green: Az arabok története. ELTE Orientalisztikai Intézet, Budapest, 2008. ISBN 978-9638378316
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Ónody György: Iszlám és kard. Budapest, Éghajlat könyvkiadó, 2016. ISBN 9789639862623
Albert Hourani: A History of the Arab Peoples. Faber and Faber, 2013. ISBN 978-0571288014
Peter Mansfield: A History of the Middle East. Penguin Books, London, 2013. ISBN 9780143121909
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Ismeri a Közel-Kelet, Irán és Kis-Ázsia főbb történeti eseményeit, fordulópontjait és geo-stratégiai problémáit. Ebben a keretben el tudja helyezni az iszlám, mint vallás történeti alakulását a kezdetektől a huszadik század végéig. Tisztában van különösen a törzsi szervezetek antropológiájával, valamint ennek hatásával az iszlám kialakulására, valamint a modern világ vonatkozásában is (Afganisztán, Jemen, Líbia, stb.). Pontos ismeretekkel rendelkezik az iszlám különböző ágainak (szunnita, síita, kharidzsita) és olvasatainak (legista, szúfi) lényegi mibenlétéről.
b) képességei
Mindezen tudása alapján el tudja helyezni az iszlám szellemi térképén az európai és a globális folyamatokban jelentkező eseményeket, és felismeri bennük az egyes irányzatok és megközelítések ideológiai hatásait. Ismeretei képessé teszik az iszlámhoz köthető folyamatok független elemzésére, valamint a közel-keleti politikai folyamatok differenciált és kiegyensúlyozott megközelítésére.
c) attitűdje
Legfontosabb attitűdje a független és kritikus megközelítés, amely az iszlám civilizáció lehetőség szerinti objektív, több nézőpontból történő megközelítésében foglalható össze.
d) autonómiája
Tudása és képességei elegendő függetlenséget biztosítanak az önálló véleményalkotáshoz és annak racionális, érvekkel és tényekkel történő alátámasztásához