Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja az ókori görögség történetének és kultúrájának megismertetése a bronzkortól a hellenisztikus korig.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az előadáson tárgyalt témakörök:
Hellász a bronzkorban: a krétai és a mükénéi civilizáció
A sötét kor és Homérosz világa
Az archaikus kor: a polisz, a gyarmatosítás és a türannisz
Athén az archaikus korban: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész
A spártai életmód és államszervezet
A görög–perzsa háborúk
A pentékontaetia: Déloszi szövetség, Periklész kora
A peloponnészoszi háború
A spártai és a thébai hegemónia időszaka
Philipposz és Alexandrosz
A hellenisztikus kor
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
MOHAY Gergely: Ókori görög történelem. Egyetemi jegyzet. Budapest 2020.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HEGYI D. – KERTÉSZ I. – NÉMETH Gy. – SARKADY J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Bp. 2005.
NÉMETH Gy. – HEGYI W. Gy.: Görög – római történelem, Bp. 2011, 1-322. oldal.
Görög történelem. Szöveggyűjtemény (szerk. NÉMETH Gy.), Bp. 1996.
Görög történeti chrestomathia (szerk. BORZSÁK I.), Bp. 1996.
NÉMETH Gy. – RITOÓK Zs. – SARKADY J. – SZILÁGYI J. Gy.: Görög művelődéstörténet, Bp. 2006.
PLUTARKHOSZ: Párhuzamos életrajzok (ford. Máthé E.), Bp. 1978.
HÉRODOTOSZ: A görög–perzsa háború (ford. Muraközy Gy.), Bp. 1989.
THUKÜDIDÉSZ: A peloponnészoszi háború (ford. Muraközy Gy.), Bp. 1999.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók megismerik az ókori görög történelem alapvető politikatörténeti összefüggéseit, részletes képet kapnak több jelentős politikai eseményről és kiemelkedő történelmi személyről, elsajátítják a legfontosabb kultúr-, vallás- és eszmetörténeti ismereteket, megismerik az egyes korszakok, illetve szerzők ember- és világképét, értékrendjét, a görög etikai és politikai gondolkodás több fontos fogalmát, az athéni demokrácia intézményeit és sajátosságait, valamint a görög vallás néhány jellegzetességét, megismerik az egyes témakörök legfontosabb forrásait, valamint az ókortudományi kutatások súlypontjait és módszereit.
A hallgatók képesek lesznek mélyebben megérteni és értékelni a görög művészet remekműveit, a homéroszi eposzokat, a drámákat, Platón dialógusait, az építészet és a szobrászat alkotásait, sőt az Újszövetséget és a korai egyházatyákat is.
A hallgatók, mivel megismerik a görögök gondolkodásának a miénktől eltérő kategóriáit, képesek lesznek korunk problémáinak világosabb megfogalmazására és új perspektívákból való megközelítésére. Mai fogalmainkat és intézményeinket helyesebben tudják majd értelmezni, ha a görögök koncepcióival vetik őket össze, melyek más körülmények között születtek, de a miénkhez alapvetően hasonló gondolkodásmódból fakadtak.