Tantárgy adatlapja
A
kurzus célja, hogy egyfelől elmélyítse az orosz irodalmi tanulmányokat,
másfelől az orosz irodalom eminens műveit hatástörténeti és intertextuális
viszonyrendszerben tárgyalja. Az interpretációk során a hallgatók
megismerkedhetnek a nyugat-európai művek oroszországi befogadás-történetével,
az intertextuális poétikai eljárásokkal, valamint betekintést nyernek az
orosz regény nyugat-európai és magyar befogadás-történetébe. A kurzus egy
önálló nagyar vagy orosz nyelvű esszé megírásával zárul. Főbb témakörök: az
európai szentimentalizmus (Rousseau, Goethe, Sterne) oroszországi
recepciójából (Karamzin, Puskin, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij); a német
romantika újraértése Gogol prózájában; az intertextualitás formái
Dosztojevszkij regényében (Shakespeare, Cervantes, Victor Hugo, Dickens,
Schiller, Goethe, Hoffmann, E. A. Poe, Balzac, Flaubert); az írás műfajai és
poétikája az európai és az orosz regényben (Gogol, Dosztojevszkij, Nabokov);
a nevelődési regény, a családregény, a történelmi regény, az önéletrajzi
regény, a vallomásregény és az utazóregény műfajának átalakítása az orosz
regényben (Puskin, Lermontov, Goncsarov, Tolsztoj, Dosztojevszkij); az orosz
regény nyugat-európai és magyar befogadástörténetéből (Thomas Mann, André
Gide, Camus, Kafka, Rilke, Hermann Hesse, Virginia Woolf, valamint, Krúdy,
Mikszáth, Kosztolányi, Pilinszky, Mészöly, Nádas és mások művei); az orosz
irodalom magyar szemmel. |
A 2-5
legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal
(szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) |
Kötelező, ajánlott irodalom:
|
Azoknak az előírt
szakmai kompetenciáknak,
kompetencia-elemeknek(tudás,
képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek
kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul |
>a) tudása –
elmélyít az
orosz irodalomtörténeti ismereteit; –
megismeri és
megérti az orosz irodalom európai és magyar kapcsolódási pontjait,
kontextusait. –
rálát a művek
egymásra reflektáló intertextuális együttműködésére; –
a
szövegértelmezésen túlmenően elsajátítja a recepciótörténet tudományos
értékelésének és feldolgozásának lehetőségét és eljárásait; –
megismeri egyes
műfajok elméletét és történetét. b)
képességei –
a
komparatisztikai látásmód birtokában képes önállóan elemezni és értelmezni a
mű- és szövegközi kapcsolatokat; –
képes a szövegértelmezés
módszereinek alkalmazására; –
képes írott
formában (önálló tanulmány, esszé formájában) közvetíteni irodalmi tudását. |