Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Bevezetés a politikai rendszerelemzésbe című kurzus metodológiai és elméleti alapvetéseire építve a létező demokráciák sajátos gyakorlataira fókuszálunk ebben a kurzus során. A félév alapvetően esettanulmányokra épül, amelyek során a vizsgált országok intézményi berendezkedését, politikai kultúráját, érdekartikulációs és érdekaggregációs csatornáit, döntéshozatali folyamatait járjuk körbe. A strukturális-funkcionalista paradigam korlátait a aktorcentrikus institucionalizmus segítségével próbáljuk meg meghaladni, hangsúlyozva politikai szereplők viselkedésmódjának, politikai kultúrájának jelentőségét. A lehetséges kritikák ellenére az elemzések egységének a nemzetállamokat tesszük meg, mivel alapképzési szinten a hallgatók számára ez tűnik a legadekvátabb eljárásnak. A következő országok állnak az érdeklődés középpontjában: Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Egyesült Államok, Svájc, Belgium és Hollandia, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Olaszország.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a komparatív módszertan finomhangolására és a kortárs rezsimelméletek alkalmazására fókuszál. A hallgatók elsajátítják a kis esetszámú (qualitative) és a nagy esetszámú (quantitative) összehasonlítás logikáját, mélyebben megismerve John Stuart Mill hasonló és eltérő esetek módszerét. A tananyag részletesen tárgyalja a hibrid rezsimek és az illiberális demokráciák tipológiáit, a demokratikus visszacsúszás (backsliding) elméleti modelljeit, valamint a kormányformák és választási rendszerek interakciójából adódó stratégiai kényszereket. Az elméleti blokk kiemelt része a méréselmélet: hogyan operacionálisunk olyan absztrakt fogalmakat, mint a "korrupció", a "szabadság" vagy a "kormányzati stabilitás".
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag során a hallgatók konkrét, kortárs politikai folyamatokat elemeznek nemzetközi összehasonlító adatbázisok (pl. V-Dem, Freedom House, World Values Survey, OECD iLibrary) aktív használatával. A gyakorlati képzés során a hallgatók workshop-szerűen dolgoznak fel olyan problémaköröket, mint a populista pártok kormányzati teljesítménye különböző intézményi környezetben, vagy a végrehajtó hatalom túlsúlyának kialakulása a posztkommunista régióban. A hallgatók jártasságot szereznek szakértői jelentések és "policy paper"-ek készítésében, megtanulják az adatok vizualizációját és a komplex politikai összefüggések közérthető, mégis szakszerű prezentálását a döntéshozók vagy a szélesebb nyilvánosság számára.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ALMOND, Gabriel A.(szerk.), Összehasonlító politológia, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 963-379-560-5
CHRONOWSKI Dóra, DRINÓCZI Tímea (szerk.), Európai kormányformák rendszertana, Budapest, HVG-ORAC, 2007. ISBN 978-963-258-004-3
SARTORI, Giovanni, Összehasonlító alkotmánymérnökség: a kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. ISBN 963-05-8029-2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
GOODIN, Robert Edward, KLINGELMANN, Hans-Dieter, A politikatudomány új kézikönyve, Budapest, Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-522-7
TRÓCSÁNYI László, BADÓ Attila (szerk.), Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, KJK Kerszöv, 2005. ISBN 963-224-841-4
FÁBIÁN György, KOVÁCS László Imre, Parlamenti választások az Európai Unió országaiban, Budapest, Osiris kiadó, 2004. ISBN 963-389-645-2
FÁBIÁN György (szerk.), Választási rendszerek, Budapest, Osiris Kiadó, 1997. ISBN 963-37-9321-1
SARTORI, Giovanni, Demokrácia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999. ISBN 963-379-539-7
LIJPHART, Demokráciák, Politikatudományi tanulmányok, Dabas Nyomda, 1989.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy teljesítésével a hallgatók olyan alkalmazott politológiai tudásra tesznek szert, amely közvetlenül hasznosítható a külügyi elemzésben, a nemzetközi tanácsadó cégeknél, a think-tank szervezeteknél vagy a nemzetközi újságírásban. Fejlődik a hallgatók módszertani tudatossága, forráskritikai készsége és képessége az adatokból levont, tényeken alapuló érvelésre. A kurzus végére a hallgató képes lesz önállóan megtervezni és végrehajtani egy komparatív kutatási projektet, amely megfelel a nemzetközi szakmai sztenderdeknek.
