Tantárgy adatlapja
Alapfogalmak meghatározása, tartalmi elemei: beilleszkedés, magatartás, viselkedés.
A beilleszkedés-, magatartászavar etiológiája, neuropszichológiai megközelítése és tünettana.
A hallgatói gyakorlatban előforduló esetek és azok etiológiai és tünettani megközelítése.
Sajátos nevelési igényű tanulók magatartászavar tünetei: tanulási zavar, hallás és látássérülés, mozgássérülés, szelektív mutizmus, hiperaktivitás, autizmus, értelmi fogyatékosság, beszédfogyatékosság, figyelemzavar.
Különleges bánásmódot igénylő tanulók magatartászavarának tünetei: tehetséges tanulók, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők, szenzitív fejlődési késés tüneteit mutató tanulók.
A hátrányos helyzet és a magatartászavar összefüggései.
Az externalizáló magatartászavar okai, tünetei, mérési lehetőségei.
Az internalizáló magatartászavar okai, tünetei, mérési lehetőségei.
A CBCL teszt.
A magatartászavar kezelése: történetsablon. A gyermek viselkedésére irányuló megfigyelések szempontjai.
A magatartászavar kezelése: lépcsőstratégia.
Magatartászavar tüneteket mutató tanulók önismerete és önértékelése.
Az önértékelés mérése. Coopersmith-féle kérdőív.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Fazekasné Fenyvesi Margit (2023): Az eltérő fejlődés következményei a viselkedésben. In. Hosszu Tímea és Tóthné Aszalai Anett: A gyógypedagógiai fejlesztés lehetőségei a kisgyermekkortól felnőttkorig. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged. 13–20. ISBN 9789633069202
Farkas Aranka (2011): Bullying: pszichoterror az iskolában. A kiközösítés lélektani háttere és kezelési lehetőségei In: Szekszárdi Júlia (szerk): Mindennapos csaták, rendkívüli helyzetek. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest. 89–115.
Orgoványi-Gajdos Judit (2010): Kalauz a nehezen kezelhető diákok tanításához szükséges nevelési-oktatási stratégiák megalkotásához Pécsi Tudományegyetem, Pécs ISBN 9789636425029
Pataky Nóra (2014): Az iskolákban megjelenő magatartási zavarok. In: Harmatiné Olajos Tímea – Pataky Nóra – K. Nagy Emese: A kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. ISSN 2062-5936
geniusz_30_net.pdf (tehetseg.hu)
Ajánlott irodalom:
Rózsáné Czigány Enikő (2011): Magatartászavarok, balesetek a mentálisan sérülékeny szülők gyermekei körében. In: F. Lassú Zsuzsa (szerk.) Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 149–171. ISBN 9789633120705
http://mek.niif.hu/10200/10211/10211.pdf
Tóth László (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 35–38.
Vetró Á.–Dombóvári E. (2010): A kognitív viselkedésterápia alkalmazása gyermekkorban. In Perczel F. D.–Mórocz K. (szerk.): Kognitív viselkedésterápia. Medicina Kiadó, Budapest. 787–840. ISBN 9789632262444
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a magatartással, viselkedéssel kapcsolatos fogalmakat és szemléleteket.
Tudja a különböző irányzatok magatartással és viselkedéssel kapcsolatos elméletét.
A viselkedés pszichológiája szemléletében értelmezi az eltérő fejlődésű tanulók viselkedésének jellemzőit a gátlás, a munkamemória és a kognitív flexibilitás működését.
Ismeri a megfigyelés a direkt vizsgálatok szempontjait, tesztjeit.
Tisztában van a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók viselkedési reakciói mögött húzódó okozati tényezőkkel.
Rendelkezik a magatartászavarral kapcsolatos pszichológiai és pszichodiagnosztikai ismeretekkel, tisztában van a hátterében álló pszichológiai folyamatokkal.
b) képességei
Saját szakterületén belül képes értelmezni a magatartászavarral kapcsolatos pedagógiai véleményeket.
Értelmezni képes a magatartászavarral kapcsolatos pszichológiai diagnózisokat és vizsgálati eredményeket.
Pszichológiai ismereteit képes az adott gyermeknek megfelelően adaptív módon alkalmazni.
Képes a magatartászavarra vonatkozó gyógypedagógiai diagnosztika digitális eszközrendszerének megismerésére.
Egyéni felmérés alapján a korrekciós folyamat eredményeit értékeli, beleértve a gyermek haladásának, a pedagógiai módszereknek és eszközöknek, valamint a saját munkájának értékelését.
Képes saját pedagógiai tevékenysége hatását felmérni, és kritikusan elemezni, pedagógiai tapasztalatait és nézeteit reflektív módon értelmezni, értékelni, majd ezek alapján a szükséges önkorrekciót végrehajtani.
Képes a team-munkához szükséges kooperációra, kommunikációra.
c) attitűd
Nyitott innovatív a magatartászavar megoldásainak megismerésére, törekszik a bizonyítékalapú módszerek alkalmazására.
Mérlegeli a szakmai problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségeit.
Törekszik az ön- és társismeret, önelfogadás, önreflektivitás fejlesztésére.
Tiszteletben tartja saját és mások kompetenciahatárait, a csoportmunka során határozottan képviseli saját szakmai elveit, tapasztalati tudását, de a hatékony együttműködés érdekében a többi résztvevő törekvéseit is érvényesülni hagyja.
A magatartászavar tüneteit mutató személyeket és hozzátartozóikat – azok igényeit figyelembe véve – informálja az alkalmazni kívánt koncepcióról, eljárásról, módszerről, terápiáról, illetve ezek eredményeiről.
Elkötelezett a magatartászavar tüneteit mutató gyermekek fejlődését segítő, pozitívumokra fókuszáló, tanulást, fejlődést támogató értékelés mellett.
A magatartászavar megközelítéseit összefüggéseiben látja, ezeken keresztül reflektál a jelen problémáira, ezekről megalapozott szakmai véleményt formál, és kulturált vitát folytat.
d) autonómiája és felelőssége
Tudományosan és módszertanilag megalapozott, viselkedéspszichológiai nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.
Felelősséget vállal a magatartászavaros személy felelősségérzetének, önállóságának, autonómiájának kialakításáért.
A partnerekkel előítéletmentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.
Munkáját teamben végezi, szakmai műhelyekben aktívan vesz részt.
Krízis- és válsághelyzet esetén hatékony tanácsot ad, segítséget nyújt vagy kér.
Felelősséget érez saját gyógypedagógusi öndefiníciójának folyamatos alakításáért és azért a szűkebb és tágabb közösségért, ahol tevékenységét kifejti.
