A szeminárium célja, hogy a hallgató elsajátítsa a helyes beszédtechnikát, retorikai ismereteket. Ismerje a beszédszervek működését, fizológiáját. Tudatosan alkalmazza a különböző légzéstechnikákat, tiszta artikulációval fejezze ki mondanivalóját. A beszéd prozódiai elemeit hozza összhangba mondanivalójának tartalmi elemeivel. Képes legyen előadások, tudományos beszédek megtartására, a szülőkkel és a szakmai partnerekkel történő együttműködő kommunikációra.    A kommunikáció fogalma, tényezői; közvetett és közvetlen kommunikáció; a beszédművelés célja, területei. Légző- és ritmusgyakorlatok. A leggyakoribb beszédhibák rendszere, típusai.

Hangképzési gyakorlatok. Hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, hangerő, hangszín. Nyelvstratégiai

kérdések, a konvergencia és divergencia tényezői. A nyelvi rétegződés. A kodifikált nyelvi norma

érvényesülése. Normakövetés a mindennapi nyelvhasználatban. A szókészlet megújítása, idegen

szavak, nemzetközi kifejezések., Írásunk, helyesírásunk általános tudnivalói. A magán- és

mássalhangzók írásmódja, a betűrendbe sorolás. Helyesírásunk alapelvei. A különírás és az

egybeírás kérdései. A tulajdonnevek helyesírása. Az idegen közszók és tulajdonnevek írásmódja.

Az elválasztás. Az írásjelek használata. A rövidítések és a mozaikszók alkalmazása.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokk

al (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező szakirodalom

Hernádi Sándor: Beszédművelés. Osiris Kiadó. Budapest. 2003. ISBN: 9633984700

Montágh Imre: Tiszta beszéd. Holnap Kiadó. Budapest. 2018.

Thoroczkay Miklósné: Beszédtechnikai feladatlapok. Holnap Kiadó. Budapest. 2021.

Thoroczkay Miklósné: Beszédtechnikai gyakorlókönyv. Holnap Kiadó. Budapest. 2013.

Grétsy László – Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár. Tinta, Budapest, 2005.

ISBN 9637094296

Szőke-Milinte Enikő: Óvodapedagógia. Kommunikáció és anyanyelvi nevelés az óvodában. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a)  &nbs

p; tudása

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban. Rendelkezik kora gyermekkori beszéd- és egészségfejlesztését megalapozó és elősegítő szaktudományos és módszertani ismeretekkel.

Alapvető ismeretei vannak a kora gyermekkori érési-fejlődési folyamatának pszichológiai, biológiai tényezőiről, jellemzőiről, törvényszerűségeiről, a beszédfejlődés és a beszédfejlesztés, valamint a gyermeki tanulás sajátosságairól. Tisztában van a koragyermekkor mint az egyéni életutat megalapozó fejlődési szakasz jelentőségével, a személyiség kibontakoztatásában és az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepével, továbbá a fejlődést, így az anyanyelvhasználatot támogató eljárásokkal.

b)    képességei

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére. Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni. Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

c)    attitűdje

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére. Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette. Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását, elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.

d)    autonómiája és felelőssége

Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért. Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre. Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.