Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus során a hallgatók közös munka keretében megismerkednek a filozófiai kutatás alapjaival. Ehhez olyan klasszikus témákkal kapcsolatban végezhetnek kutatásokat, mint Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás problémái, vagy bármely előre egyeztetett filozófiai téma, amely megfelel az érdeklődésüknek. A kurzus a kutatási módszertan párja, ezért olvasmánylistája részben azonos amazzal, a tárgyalás azonban nem a módszertanra, hanem a tematikában való elmélyülés lehetőségeire irányul.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A filozófiai kutatás tematikus keretei: Az Isten, a világ, az ember, az ismeret, a cselekvés és a társadalom klasszikus filozófiai problémáinak elméleti alapjai.
Problémacentrikus megközelítés: A választott kutatási téma elmélyült, szisztematikus elemzésének lehetőségei a történeti és kortárs diskurzusokban.
Kutatási stratégiák: A filozófiai szintézis és a tematikus analízis különbségei; a kutatási kérdések elméleti megalapozása.
Forráskritikai elméletek: A másodlagos szakirodalom és az elsődleges források viszonya a tematikus elmélyülés során.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Önálló kutatási projekt tervezése: Egy szabadon választott vagy klasszikus filozófiai téma kutatási tervének kidolgozása és szűkítése.
Szakirodalmi feldolgozás: A releváns nemzetközi és hazai szakirodalom felkutatása, szelektálása és kritikai interpretálása.
Akadémiai íráskészség: Filozófiai esszék, tanulmányok és kutatási beszámolók precíz, érvelő jellegű megfogalmazása.
Prezentációs technikák: A kutatási részeredmények szakszerű bemutatása és megvédése közös munka keretében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Arisztotelész: Metafizika, 980a–983a (több kiadásban).
Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in Forrai G.–Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Áron, 1999.
Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Előszó (több kiadásban).
Husserl, E.: Utószó, in Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika, <Edmund Husserl Utószavával az Eszmékhez>, ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1977.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kant, I.: Prolegomena minden leendő metafizikához, amely tudományként léphet majd fel, Budapest: Atlantisz, 1999.Mezei B.: Vallásbölcselet, Gödöllő: Attraktor, 2004. Bevezetés.
Platón: A lakoma (több kiadásban)
Heidegger, M.: Platón tanítása az igazságról, in Uő: Költőien lakozik az ember…, Budapest: T-Twins/Pompeji, 1994.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A tantárgy a klasszikus témákban (Isten, világ, ember, vallás stb.) való elmélyülés révén biztosítja a hallgató számára a filozófiai kutatás tárgyi alapjait. A kurzus során a hallgató megismeri a választott kutatási terület belső összefüggéseit és a témák tárgyalhatóságának tudományos kritériumait.
b) képesség
A közös munka keretében végzett kutatás fejleszti a hallgató szintetizáló és elemző képességét. Képessé válik arra, hogy a választott témát (legyen az ismeretelméleti vagy társadalomfilozófiai) szakszerűen kidolgozza, és az elméleti belátásokat írott vagy szóbeli tudományos formába öntse.
c) attitűd
Az egyéni érdeklődésnek megfelelő kutatómunka önálló kritikai gondolkodásra és intellektuális nyitottságra nevel. A hallgató elkötelezetté válik a tudományos alaposság iránt, és törekszik a filozófiai problémák elfogulatlan, többszempontú vizsgálatára.
d) autonómia és felelősség
A saját kutatási téma menedzselése támogatja az önálló kutatói habitus kialakulását. A hallgató felelősséget vállal tudományos állításaiért, a hivatkozási etika betartásáért, és képessé válik arra, hogy kutatási eredményeit felelősen képviselje a szakmai közösségben.
