Tantárgy adatlapja
A félév során a hallgatók megismerkednek a kulturális antropológia alapfogalmaival, kutatási területeivel, jelentős képviselőivel, az antropológiai kutatás módszereivel, illetve az antropológia sajátos kérdésfelvetéseivel és az azokra adott specifikus válaszokkal.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BARLEY, Nigel (2006) Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból. Budapest, Typotex, 2006. ISBN 9789632790503
BOHANNAN, P.- GLAZER, M. (eds.) (1997) Mérföldkövek a kulturális antropológiában. (Morgan, Tylor, Mauss, Steward, White, Boas, Sapir, Whorf, Benedict, Linton, Malinowski, Radcliffe-Brown, Lévi-Strauss, Turner, Geertz) Budapest, Panem 1997. ISBN 9789635454631
HESZ Ágnes (2014). A vallás, az antropológia és az antropológusok. Ethnographia 125(2), 216-233.
KISDI Barbara: A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei. PPKE BTK - Akadémiai Kiadó, 2018. ISBN 9789634542575 https://mersz.hu/kiadvany/342/
NAGY Károly Zsolt (2019) A kulturális antropológiai terepmunka módszertana. Tabula 20 (1-2). pp. 1-33. http://real-j.mtak.hu/21169/1/tabula_2019_1-2.pdf
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.
Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
A hallgató ismeretei elmélyülnek a kulturális antropológia tudományának történetében, módszertanában, kérdésfelvetéseiben és kultúraspecifikus válaszaiban.
Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik.
A kultúrák sokféleségének és hasonlóságának elemzése során kitágul a hallgatók tárgyi tudása a világ népeiről és közösségeiről.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.
A hallgató képessé válik a sajátjától eltérő kulturális csoportok vizsgálatára.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
A hallgató képessé válik a sajátjától eltérő társadalmak jellemzőinek holisztikus és nem etnocentrikus szemlélésére.
A hallgató képessé válik a másik kultúra émikus megközelítésére.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
A tanulók felelősséget éreznek a másságból fakadó kulturális problémák kezelésében.