Tantárgy adatlapja
A kurzus célja a kvalitatív társadalomkutatás elméletének és legfontosabb módszereinek általános bemutatása. A félév során kiemelten foglalkozunk a kvalitatív szemléletet megalapozó filozófiai és szociológiai elméletekkel, a kvalitatív és a kvantitatív szemlélet és módszer megkülönböztetésével és egymásra utaltságával, valamint a kvalitatív kutatás legfontosabb pilléreivel (leírás, értelmezés, egyediség, validitás, általánosítás, induktivitás, elméletalkotás stb.). Továbbá tárgyaljuk a kvalitatív módszerek alkalmazásának legfőbb törvényszerűségeit és jellegzetességeit, részletesebben kitérve az interjútípusokra, a részt vevő megfigyelésre és a tartalomelemzésre. Az elméleti megközelítéseket példákon keresztül tesszük életszerűvé, mint például a szerzetesrendek kutatása vagy az egyházi iskolába járó volt diákok társadalmi aktivitása, stb.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
MASON, Jennifer, Kvalitatív kutatás, Budapest, Jószöveg Műhely, 2005. ISBN 9637052070
Babbie, Earl, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 2020. ISBN 9789634560005
(Az előadáson megbeszélt fejezetek)
BÖGRE Zsuzsanna, Élettörténet elméletben és gyakorlatban, In: Szociológiai Szemle, 2003/1., p. 155–168.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomkutatás módszertanának alapelveit, a legfontosabb kutatási módszereket és az alapvető adatelemzési eljárásokat.
Ismeri a kutatáshoz s
zükséges legfontosabb társadalomtudományi adatbázisokat, és elektronikus forrásokat.
b) képességei
Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban.
Nyitott a kritikus önértékelésre és a szakmai továbbképzés különböző formáira.
Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.
