Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a mentálhigiéné (lelki egészségvédelem) kialakulásával, alapfogalmaival, szemléletmódjával és a prevenció szintjeivel. A tantárgy hidat képez a klasszikus – pszichológiai és társadalomtudományi alapokon nyugvó – világi mentálhigiéné, valamint a keresztény értékrenden és evangéliumi üzeneten alapuló transzcendens (lelkigondozói) dimenzió között. Kiemelt célja, hogy a hallgatók (pedagógusok, segítők, vezetők) meglévő hivatásukba integrálják ezt a komplex értelmezési keretet, és proaktívan tudjanak reflektálni a 21. századi, felgyorsult digitális kor okozta kihívásokra (pl. mesterséges intelligencia megjelenése, social media jelenléte, információ-túlterheltség, határok elmosódása, a munkahelyi jóllét/wellbeing fenntartása).
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A mentálhigiéné fogalma, története és interdiszciplináris kapcsolódásai.
A lelki egészség holisztikus modellje: a biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális (bio-pszicho-szocio-spirituális) dimenziók egysége.
A prevenció (megelőzés) szintjei: primer, szekunder és tercier prevenció elmélete és intézményi színterei.
A segítő hivatás mentálhigiénéje: a meglévő szakmai identitás gazdagítása mentálhigiénés szemlélettel.
A transzcendens megközelítés létjogosultsága a segítő munkában.
A mentálhigiéné új színterei a 21. században: az online tér, mesterséges intelligencia, a hibrid közösségek és a digitális kor alapvető hatásai az egyéni és szervezeti rezilienciára.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Bár a tárgy elméleti fókuszú, a hallgatók képessé válnak saját munkahelyi és közösségi környezetük (iskolák, egyházi közösségek, szociális intézmények) mentálhigiénés állapotának felmérésére. Megtanulják azonosítani azokat a pontokat, ahol a prevenciós beavatkozás (akár fizikai, akár digitális térben) szükséges és lehetséges.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Buda Béla (1994): A mentálhigiéné szemlélete és gyakorlata. Animula, Budapest. (Különösen az alapfogalmakat tisztázó fejezetek).
Tomcsányi Teodóra (szerk.) (2007): Mentálhigiéné és segítő hivatás. Párbeszéd Alapítvány, Budapest.
Török Gábor – Joób Márk (2013): A mentálhigiénés szemlélet jelentősége és integrálása a lelkigondozásba. In: Ittzés G. (szerk.): Cura mentis -- salus populi, Párbeszéd Alapítvány, Budapest, 170-205.
Ziemer, Jürgen (2005): Világiasság és spiritualitás. Lelkigondozás szekuláris körülmények között. In: Embertárs, 2005/2. szám, 143-156.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Horváth-Szabó Katalin – Harmatta János – Tomcsányi Teodóra (2009): Teisztikus és humanisztikus spiritualitás. In: Pszichoterápia, 18. évf. 3. szám, 180–186.
Csáky-Pallavicini Roger – Ittzés András – Harmatta János – Egri László – Szabó Tünde – Tomcsányi Teodóra (2008): Mentálhigiénés szemléletű emberszolgálat. A lelkigondozás mint segítő hivatás. Párbeszéd Alapítvány, Budapest.
Gombocz János (2004): A mentálhigiénés végzettségű pedagógus. In: Embertárs, 2004/2. szám, 196-207.
Tari Annamária (2011): Z generáció. Tericum Kiadó, Budapest.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
Átfogóan ismeri a mentálhigiéné történeti és elméleti alapjait, a prevenciós szinteket, és a bio-pszicho-szocio-spirituális egészségmodell összetevőit.
b) képesség
Képes a saját hivatásának keretein belül (vezetőként, tanárként, szociális munkásként) a rendszerszintű mentálhigiénés problémák korai felismerésére, beleértve az online térből fakadó veszélyeket is.
c) attitűd
Holisztikusan tekint a rábízott egyénekre és csoportokra. Kész arra, hogy a keresztény értékrendet és a spiritualitást erőforrásként, értelmezési horizontként emelje be a segítő folyamatokba a gondozott igényeivel összhangban.
d) autonómia és felelősség
Felelősséget vállal a környezetében lévő szervezetek (iskola, munkahely) reziliens működésének támogatásáért, és felismeri, hogy a jóllét (wellbeing) megteremtése szakmaközi összefogást igényel.
