Az előadás-sorozat a nyelvtudomány különféle területeit igyekszik megvilágítani, az állati és emberi kommunikáció főbb jellemzőitől a nyelv vizsgálatának elméleti vonatkozásain át a vizsgálati módszerekig. A kurzus érinti a fonetika, a fonológia, a morfológia és szintaxis alapvető témáit: a nyelvek hangtani rendszerét, a szavak felépítését, a szavak alakját, a szó- szerkezeteket és az egyszerű mondatokat és a jelentést. Szó esik a nyelvek sokféleségéről, az egyes nyelvek változatairól, a nyelvtörténetről, a nyelvrokonságról, továbbá a nyelv társadalmi vonatkozásairól és az anyanyelv-elsajátításról is.

A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.

ISBN 963-7094-26-1

Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bővített kiadás. Akadémiai

Kiadó, Budapest, 2012. ISBN 9789630589987

Ajánlott irodalom:

Comrie, Bernard – Matthews, Stephen – Polinsky, Maria: A nyelvek világatlasza. A világ nyelveinek eredete és fejlődése. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 9789630948340

Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 9789633792117

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul

a) tudása

Tisztában van az anglisztika jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel.

b) képességei

Irányítás mellett képes a tanuló szervezet működ

tetésében való támogató részvételre.

c) attitűdje

Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.

Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.

Szakmai hivatástudata kialakítására és önképzésre törekszik.

Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére.

Érti és képviseli saját szakterülete, szaktudománya kritikai megközelítéseit.

A nemzeti, illetve az Európán túli vonatkozásokhoz kötve elfogadja és képviseli, szakterülete legfontosabb kérdéseihez kapcsolja a történeti és jelenkori európai értékeket.

Rendelkezik azokkal a tudásokkal, képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.

Ismeri szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.

d) autonómiája és felelőssége

Kialakít olyan történetileg koherens egyéni álláspontot, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.