Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus elsődleges célja, hogy megismertesse a hallgatókat a történettudomány alapvető kategóriarendszerével, módszertani sajátosságaival és a múlt megismerhetőségének elméleti korlátaival. A tantárgy célja a történeti forráskritikai szemléletmód kialakítása, amely képessé teszi a hallgatókat a múltbeli események szakszerű rekonstrukciójára és a történelmi narratívák dekonstrukciójára. A kurzus híd szerepet tölt be: segít a hallgatóknak túllépni a középiskolai tényanyagon, és bevezeti őket a tudományos igényű, fogalmi alapú történelmi elemzésbe, feltárva az idő, a tér, az esemény és a struktúra közötti komplex összefüggéseket.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a történetírás (hisztoriográfia) alapvető paradigmáira és a történelemelmélet kulcsfogalmaira fókuszál. A hallgatók elsajátítják az időszemlélet különböző modelljeit (pl. lineáris vs. ciklikus idő, a longue durée elmélete), a történelmi kauzalitás (ok-okozati összefüggés) típusait, valamint a történeti tény és a fikció közötti határvonalak elméleti vitáit. A tananyag részletesen tárgyalja a történelem segédtudományainak rendszerét, a forrástípusok (írott, tárgyi, szóbeli) tipológiáját, valamint a társadalom-, gazdaság- és eszmetörténet eltérő fogalmi kereteit. Az elméleti blokk kiemelt eleme a történelmi változás és a folytonosság (kontinuitás) dinamikájának megértése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag a konkrét történeti források (oklevelek, naplók, statisztikák, képi források) technikai elemzésére és a szaknyelv pontos használatára épül. A hallgatók jártasságot szereznek a külső és belső forráskritika elvégzésében, vizsgálják a fogalomtörténet (Begriffsgeschichte) módszerét – azaz, hogyan változik egyazon kifejezés (pl. szabadság, nemzet, rend) jelentése a különböző korokban –, valamint elemzik a történelmi térképek és adatsorok politikai-társadalmi üzeneteit. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül gyakorolják a tudományos hivatkozás szabályait, a bibliográfia-készítést, valamint a történelmi mítoszok és a tudományos tények szétválasztását konkrét forrásszövegek dekonstrukcióján keresztül.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bloch, Marc: A történelem védelmében vagy a történész mestersége. Budapest, Osiris, 1996. ISBN 963-379-161-6
Gyáni Gábor: Relatív történelem. Budapest, Typotex, 2007. ISBN 978-963-966-439-5
Kovács István – Krahulcsán Zsolt (szerk.): Bevezetés a történettudomány forrásaiba és módszertanába I-II. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. ISBN 978-615-546-417-1
2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Romsics Ignác: A történetíró dilemmája. Budapest, Osiris, 2010. ISBN 978-963-276-056-8
Carr, Edward Hallett: Mi a történelem? Budapest, Osiris, 1993. ISBN 963-379-052-0
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők :
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak bármely történelmi vagy társadalomtudományi szöveg módszertani elemzésére és a fogalmi csapdák elkerülésére. Fejlődik a hallgatók forráskritikai érzékenysége, logikai fegyelme és szintetizáló képessége, ami elengedhetetlen a kutatói, oktatói, közgyűjteményi vagy politikai elemzői pálya során, ahol a múltbeli analógiák szakszerű kezelése és a történeti kontextualizálás alapvető követelmény.
