Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus az összehasonlító politikatudomány alapvető metodológiai, elméleti és gyakorlati problémáiba vezeti be a hallgatót. A komparatív politikaitudomány kialakulásának és történeti fejlődésének felvázolását követően a legfontosabb módszertani kihívásokkal ismerkedhetnek meg a kurzus résztvevői. Így a vizsgálati egység és szint helyes megválasztástásáról ugyanúgy ismereteket szereznek a hallgatók, ahogy az összehasonlítást meghatározó geográfiai és gazdasági-társadalmi tényezőket is számba vesszük az adatok aggregációja, megbízhatósága és az adatelemzés módszerei mellett. Almond, Hague/Harrop és Sartori alapvető könyveit használva az intézményrendszer és a politikai kultúra alapvető kérdéseit tárgyaljuk, illetve kitérünk a demokrácia különféle elméleteire. A többségi, illetve a konszenzusos demokrácia, a közvetett és közvetlen demokrácia, a parlamentáris, félelnöki és elnöki rendszerek közötti alapvető különbségeket tárjuk fel, ahogy a legújabb fejlemények tükrében kitérünk a prezidencializálódás és a vezérdemokrácia koncepciójára is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga az összehasonlító elemzés klasszikus és modern paradigmáira fókuszál. A hallgatók elsajátítják a legfontosabb rendszertipológiákat (demokrácia, autoriter és hibrid rezsimek), a kormányformák (parlamentáris, elnöki, félelnöki) összehasonlító jellemzőit, valamint az államszerkezetek (unitárius vs. föderális) és a hatalommegosztás elméleti modelljeit. A tananyag részletesen tárgyalja az intézményi szemléletet (neoinstitucionalizmus), a politikai kultúra és a gazdasági fejlettség szerepét a rendszerek stabilitásában, valamint a demokratizálódás és a visszarendeződés (demokratikus erózió) globális folyamatait. Az elméleti blokk központi eleme az összehasonlítás módszertanának (hasonló és eltérő esetek logikája) megismerése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag konkrét politikai rendszerek (pl. az amerikai fékek és egyensúlyok, a brit westminsteri modell, a német konszenzusos demokrácia vagy a posztszovjet rendszerek) esettanulmányokon alapuló elemzésére épül. A hallgatók jártasságot szereznek a nemzetközi összehasonlító adatbázisok és indexek (pl. Freedom House, V-Dem, Economist Intelligence Unit) használatában és kritikai értelmezésében. A gyakorlati képzés során a hallgatók önálló vagy csoportos projektek keretében hasonlítanak össze konkrét intézményi megoldásokat – például a választási rendszerek hatását a pártrendszerekre vagy az alkotmánybíráskodás szerepét a jogállamiság védelmében –, fejlesztve ezzel érveléstechnikájukat és szakértői elemzőkészségüket.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ALMOND, Gabriel A.(szerk.), Összehasonlító politológia, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 963-379-560-5
CHRONOWSKI Dóra, DRINÓCZI Tímea (szerk.), Európai kormányformák rendszertana, Budapest, HVG-ORAC, 2007. ISBN 978-963-258-004-3
SARTORI, Giovanni, Összehasonlító alkotmánymérnökség: a kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. ISBN 963-05-8029-2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
GOODIN, Robert Edward, KLINGELMANN, Hans-Dieter, A politikatudomány új kézikönyve, Budapest, Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-522-7
TRÓCSÁNYI László, BADÓ Attila (szerk.), Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban, KJK Kerszöv, 2005. ISBN 963-224-841-4
FÁBIÁN György, KOVÁCS László Imre, Parlamenti választások az Európai Unió országaiban, Budapest, Osiris kiadó, 2004. ISBN 963-389-645-2
FÁBIÁN György (szerk.), Választási rendszerek, Budapest, Osiris Kiadó, 1997. ISBN 963-37-9321-1
SARTORI, Giovanni, Demokrácia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999. ISBN 963-379-539-7
LIJPHART, Demokráciák, Politikatudományi tanulmányok, Dabas Nyomda, 1989.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak bármely ismeretlen politikai rendszer gyors és strukturált diagnózisára, az intézményi kockázatok azonosítására és a politikai folyamatok nemzetközi trendekbe való illesztésére. Fejlődik a hallgatók absztrakciós képessége és módszertani tudatossága, ami elengedhetetlen a külügyi elemzői, a nemzetközi szervezeteknél végzett tanácsadói, vagy a stratégiai politikai tervezői pálya során, ahol a hazai folyamatokat globális és komparatív kontextusban kell értelmezni.
