Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatókat naprakész, tudományos és gyakorlati "fegyverzettel" lássa el az offline (iskolai, munkahelyi) és az online (kibertérben zajló) kortárs bántalmazással szemben. A hallgatók megismerik a bullying pszichodinamikáját, a bántalmazó-áldozat-szemlélő "háromszög" működését. A tantárgy paradigmaváltást kínál: a hagyományos, büntetés-központú (retributív) modell helyett a közösségépítő, felelősségvállalásra és jóvátételre fókuszáló resztoratív (helyreállító) szemléletet adja át. A kurzus végére a hallgatók képessé válnak arra, hogy saját intézményükben megelőző rendszereket építsenek ki, és krízis esetén lépésről lépésre alkalmazható, kész beavatkozási protokollokkal rendelkezzenek.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A bullying és a cyberbullying fogalmi elhatárolása, formái (fizikai, verbális, kapcsolati) és indikátorai.
A kibertér specifikumai a zaklatásban: anonimitás, végtelen közönség, a térbeli és időbeli határok hiánya, az elkövetői gátlásvesztés.
Csoportdinamika: az áldozat, az elkövető és a "csendes többség" (szemlélők/bystanders) szerepe. Hogyan tegyük a szemlélőt védelmezővé (upstander)?
A resztoratív igazságszolgáltatás és pedagógia filozófiája. Bűntudat vs. szégyen, kirekesztés vs. reintegráció.
A jogi és gyermekvédelmi háttér: hol a határ a diákcsíny, a bullying és a bűncselekmény között? Jelzési és feljelentési kötelezettségek.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Intézményi bántalmazás-ellenes házirendek és zéró tolerancia protokollok lépésről lépésre történő felépítése (mit tesz a portás, a tanár, az igazgató, a pszichológus?).
Resztoratív technikák az elméletben: az affektív kérdések (Mi történt? Ki sérült? Hogyan tehetjük jóvá?), a resztoratív körök (békéltető kör, közösségépítő kör) és a mediáció folyamatának megismerése.
Esetfeldolgozások: felcsatolt képzési anyagok (Az online segítés kézikönyve) és valós esetek elemzése – hogyan reagáljunk egy kiszivárgott intim fotó (bosszúpornó/sexting) vagy egy online kiközösítés esetén?
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Dr. Hirsch Anikó – Kálló Marianna – Fodor Gábor: (2024.) Az online segítés kézikönyve. (Kiemelten a 2. fejezet: A Magyar Diáksportszövetség online kiadványa
Jármi Éva (2014): Segédlet az iskolai erőszak (bullying) kezeléséhez. Békés Iskolák program. (A magyar bullying-kutatás és prevenció legfontosabb gyakorlati alapműve).
Howard Zehr (2007): A helyreállító igazságszolgáltatás kis könyve. Közösségi Kapcsolatok Alapítvány, Budapest.
Hinduja, S. – Patchin, J. W. (2014): Bullying Beyond the Schoolyard: Preventing and Responding to Cyberbullying. Corwin Press.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Negrea Vidia (2007): Resztoratív (helyreállító) gyakorlatok: a közösségépítés, a konfliktuskezelés és az erőszakmegelőzés új lehetőségei.
Olweus, Dan (1999): Erőszak az iskolában: Amit tudni kell, és amit tenni lehet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Aáry-Tamás Lajos (szerk.) (2013): Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat (Resztoratív technikák az oktatásban). Oktatási Jogok Biztosának Hivatala.
Szontagh Pál (szerk.) (2018): Zéró tolerancia az iskolai erőszakkal szemben. Oktatási Hivatal.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
Mélyrehatóan ismeri a kortárs bántalmazás (offline és online) fizikai, pszichológiai és technológiai indikátorait. Átlátja a retributív (büntető) és a resztoratív (helyreállító) filozófia közötti különbséget.
b) képesség
Képes észrevenni a rejtett kapcsolati agressziót. Alkalmassá válik arra, hogy saját intézményében iránymutatást adjon a krízisprotokollok kidolgozásához, és a kiközösítéses eseteket közösségi, resztoratív kérdéstechnikákkal „hűtse le”.
c) attitűd
Zéró toleranciát mutat az erőszakkal szemben, azonban a bántalmazó felé sem kirekesztéssel, hanem a felelősségvállalást és a reintegrációt célzó, emberközpontú figyelemmel fordul. Hisz a közösség öngyógyító erejében.
d) autonómia és felelősség
Tisztában van a gyermekvédelmi jelzési kötelezettségekkel. Felelősen állítja fel a határt az intézményen belül kezelhető kortárs konfliktusok és a rendőrségi beavatkozást vagy hatósági védelmet igénylő zaklatások (pl. súlyos szexting, életveszélyes fenyegetés) között.
