Tantárgy adatlapja
A kurzus a következő témaköröket tárgyalja: a civil társadalom fogalmának el- és lehatárolási kérdései; a civil társadalom megjelenési formái: informális és formális szervezetek; a civil társadalom történeti fejlődése a politikai filozófia és a szociológiai elméletek tükrében; a globális civil társadalom kialakulása és fejlődése. A hallgatók legyenek képesek differenciálni és használni az egyes fogalmakat, megérteni a történeti fejlődés főbb mozgatórugóit, valamint elemezni és értelmezni a civil társadalom és a demokrácia megjelenési formáit.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
ANHEIER, Helmut, GLASIUS, Marlies, KALDOR, Mary, Globális civil társadalom 1., Budapest, Typotex, 2004. ISBN 963-9548-26-X
ANHEIER, Helmut, GLASIUS, Marlies, KALDOR, Mary, Globális civil társadalom 2., Budapest, Typotex, 2004. ISBN 963-9548-25-1
KEANE, John, A civil társadalom, Budapest, Typotex, 2004. ISBN 963-9548-17-0
Ajánlott irodalom:
SZABÓ Máté, Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom, Budapest, Századvég, 2004. ISBN 963-9211-92-3
BARTAL Anna Mária, Nonprofit elméletek, modellek, trendek, Budapest, Századvég, 2005. p. 48-61., ISBN 963-7340-04-1
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.
Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.
c) attitűdje
Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.
Munkáját kapcsolatteremtés és -fenntartás, konfliktusmegoldási készség, lokális és globális problémák iránti érzékenység és megoldási készség, empátia, kooperáció, segítő attitűd és fejlett kommunikációs készség jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.
