Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az emlékezet és identitás fontosabb összefüggéseinek bemutatása a családok vonatkozásában. A tárgy szemlélteti a külső, szociokulturális és a belső, pszichológiai tényezők kölcsönhatásának jelentőségét és eredményeit.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az egyéni identitás szűkebb és tágabb közösségekben formálódik. Maurice Halbwachs társadalmi emlékezetre vonatkozó elmélete szerint az egyéni emlék absztrakció csupán, mert valójában sohasem léphetünk ki a társadalmi keretek közül, még a legszemélyesebbnek vélt emlékek esetén sem. Az emlékezés társas környezete, nyelvi-szimbolikus eszközei és az emlékezetes események társas jellege minden emléket, gondolatot társadalmi vonatkozásúvá tesz. Tartós társadalmi, intézményi keretek között zajló életünk során többféle csoport tagjaiként szocializálódunk és szerzünk maradandó, habitust és viselkedést formáló epizodikus, szemantikus és procedurális emlékeket. E keretek a történelem során változnak, idővel újabb és újabb, összességében egyre több csoport tagjaiként tehetünk szert emlékekre. Egyvalami azonban változatlannak tűnik: az emlékezés és az identitás első és egész életünk során meghatározó jelentőségű kerete általában a család, amely azonban korántsem tekinthető állandónak, hiszen a történelem folyamán szerkezetében, méretében, szervező elvek tekintetében többször is változott. E változások 19., 20. és 21. századi eredményeit és az emlékezet, illetve az identitás szerveződésére gyakorolt hatását mindenképpen érdemes figyelembe venni a család intézményének tanulmányozása során. Az identitást alakító tényezők a családok önmagukra vonatkoztatott narratív tudásának, örökségének termékei is. Ennek eredménye az „intergenerációs én” koncepciója, amely a szelf fejlődésének társas, társadalmi kereteit az idő dimenziójával bővíti ki, és így helyezi vissza az egyént a családi előzmények hosszabb, több nemzedéken átívelő időtartamába. Az előadás elsősorban a fenti összefüggések bemutatására törekszik.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Halbwachs, M. (2018). Az emlékezet társadalmi keretei. Budapest, HU: Atlantisz Kiadó (ISBN 9789639777545)
Mohay, T. (Ed.) (2016). Nemzedék, szerep, érték. Családi kapcsolatok, szokásrend és értékváltások történeti alakulása a 20. században. Budapest, HU: ELTE BTK Néprajzi Intézet. (ISBN 9789632847566)
Barclay, K. & Koefoed, N. J. (2021). Family, Memory and Identity. Journal of Family History 46(1), 3–12. (ISSN 15525473)
https://doi.org/10.1177/0363199020967297
Wiking, K., Gyberg, F., Wängqvist, M. & Svensson, Y. (2023). Family Identity and Deviations from the Master Narrative in Sweden. Identity 23(2), 137–154. (ISSN: 1532706X)
https://doi.org/10.1080/15283488.2022.2146694
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Fivush, R., Bohanek, J. G. & Duke, M. (2008). The Intergenerational Self: Subjective Perspective and Family History. In Sani, F. (Ed.), Self Continuity: Individual and Collective Perspectives (pp. 131–143). New York, USA: Psychology Press (ISBN: 9780805857016)
Laslett, P. (2000). The World We Have Lost, further explored. London, UK: Routledge. (ISBN 0415228336)
Tomka B. (2000). Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában: konvergencia vagy divergencia? Budapest, HU: Osiris Kiadó. (ISBN 9633794846)
Shore, B. & Kauko, S. (2018). The Landscape of Family Memory. In Wagoner, B. (Ed.), Handbook of Culture and Memory (pp. 85–116). Oxford, UK: Oxford University Press. (ISBN 9780190230814)
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók megismerik a család intézményének általános működési feltételeit, amelyek az interdiszciplináris megközelítés alapján, társadalomtörténeti, szociológiai, antropológiai és pszichológiai eredmények felhasználásával igyekeznek megragadni a társadalom egyik alapvető intézményének változó valóságát. (a1, d1)
Megismerkednek a család „működésének” alapfeltételei között az állandóságot, ismétlődést biztosító fontos társadalmi, lélektani mechanizmusokkal, úgy, mint az emlékezet és az identitás egymást támogató tényezőivel. (a2)
A fenti összefüggések alapján elősegítjük a család társadalmi változások, kulturális különbségek alapján szerveződő, időben változó intézményének elhelyezését a társadalmi intézményrendszerben. (a3)
Az interdiszciplináris megközelítés alapfogalmainak és módszereinek bemutatásával fontos elméleti és módszertani fogódzókat nyújtunk az önálló tudományos kutató és értékelő tevékenység megvalósításához. (a7, c7)
A család intézményének dinamikus, interdiszciplináris, történeti megközelítése segít megérteni a változatos, többrétű társadalomtudományi megközelítés előnyeit. (b1)
A hallgató ennek köszönhetően képes lesz a család működésének mélyebb megértésére, differenciált szemlélet alkalmazásával azonosítani a működési nehézségeket okozó külső (társadalmi és kulturális) és belső (pszichológiai) tényezőket és ezek hatásait. (b2, c5, d4)
Mindez hozzájárul az önálló kutatáshoz, feldolgozáshoz, bemutatáshoz szükséges készségek megszerzéséhez és erősítéséhez is. (b5, b6, b7)
Az emlékezet és az identitás összefonódásából következő stabilitás vagy működési zavarok és következményeik bemutatásával a tárgy hozzájárul a társadalommal kapcsolatos társadalomtudományi etikai normák erősítéséhez. (c3, d5)
