Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a család működését mint komplex, önszabályozó rendszert. A tantárgy szintetizálja a magas színvonalú hazai és nemzetközi családrendszer-terápiás (pl. boweni) elméleteket a keresztény/bibliai családmodell attribútumaival (a család mint szövetség, "családegyház"). A képzés leginnovatívabb fókusza a digitális kor és a mesterséges intelligencia (MI) családra gyakorolt hatásának kritikai elemzése. A kurzus bemutatja, milyen egzisztenciális kockázatot jelent, amikor az MI elkezdi átvenni a klasszikus családi funkciókat (pl. AI bébiszitterek, gondoskodó robotok az időseknél, mesterséges társ-pótlékok, algoritmizált intimitás), és felkészíti a segítőket a családi reziliencia és a valós emberi kapcsolódások védelmére.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A rendszerszemlélet alapjai: a család mint rendszer, határok, alrendszerek, lojalitás, transzgenerációs mintázatok. A Bowen-i családrendszer-elmélet (az én-differenciálódás és az érzelmi háromszögesítés).
A keresztény hagyomány családmodellje: a bibliai család attribútumai (férfi és női szerepek, a házasság mint szövetség), az egyházak családmodelljei és a "házi egyház" (ecclesia domestica) fogalma.
A megbocsátás, a kegyelem és a spirituális erőforrások szerepe a családi krízisek (pl. válás, veszteség, hűtlenség) kezelésében.
A digitális kor kihívásai a családi rendszerben: a technológia okozta határ-elmosódás (a munka és a magánélet összeolvadása a home office korában), a "phubbing" (telefonnyomkodás miatti mellőzés) és az elszigetelődés ("egyedül együtt").
Gép a családban: Az MI szerepe és kockázatai. A gondoskodási és edukációs funkciók kiszervezése az algoritmusoknak. A kötődési mintázatok sérülése a mesterséges intelligenciához való (hamis) kötődés (AI companions, Replika) kialakulása miatt.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Bár a tantárgy elméleti besorolású, a hallgatók elsajátítják a genogram felvételének és rendszerszemléletű elemzésének mentálhigiénés technikáit. Megtanulják felismerni a családi struktúra digitális diszfunkcióit (pl. a képernyő mint érzelmi szabályozó eszköz vagy harmadik fél a párkapcsolatban), és konkrét, a keresztény értékrenden alapuló prevenciós válaszokat (családi digitális jóllét stratégiákat) fogalmaznak meg.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Goldenberg, I. – Goldenberg, H. (2008): A családterápia alapjai. Animula, Budapest. (A hazai képzések klasszikus alapműve a rendszerszemlélethez).
Papero, Daniel V. (2007): A Bowen-i családrendszer-elmélet. (A csaladrendszerterapia.hu szellemiségének alapja). Magyar Családterápiás Egyesület.
Ferenc pápa (2016): Amoris laetitia (A szeretet öröme) – Szinódus utáni apostoli buzdítás a családban megélt szeretetről. Szent István Társulat, Budapest.
Turkle, Sherry (2015): Egyedül együtt – Miért várjunk egyre többet a technológiától és egyre kevesebbet egymástól? Typotex, Budapest.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Pálhegyi Ferenc (1993): Keresztyén házasság. Kálvin Kiadó, Budapest. (A bibliai modell pszichológiai és teológiai szintézise).
Kozma-Vízkeleti Dániel (2022): A család: Rendszer – Kötődés – Fejlődés. HVG Könyvek, Budapest.
Böszörményi-Nagy Iván (2001): Láthatatlan hitkötelékek (A kontextuális terápia és a transzgenerációs lojalitás alapműve). Animula, Budapest.
Kitanidisz Markosz (2021): Mesterséges intelligencia és pszichológia. (Szakcikkek a gépi empátiáról és a gondoskodás jövőjéről – egyetemi jegyzet/cikkgyűjtemény formájában).
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
Magas szinten ismeri a család működésének rendszerszemléletű törvényszerűségeit, a bibliai/keresztény családmodell teológiai és mentálhigiénés alapvetéseit, valamint az MI és a digitalizáció családi funkciókat felülíró (outsourcing) tendenciáit.
b) képesség
Képes a kliens egyéni elakadásait nem izoláltan, hanem a családi rendszer (és a transzgenerációs örökség) részeként értelmezni (genogram-elemzés). Képes a családokat edukálni a biztonságos, emberközpontú digitális határok meghúzására a mesterséges intelligencia korában.
c) attitűd
Tiszteli a család mint a társadalom és a hitátadás alapsejtjének szentségét. Megértéssel és ítélkezésmentesen fordul a diszfunkcionális családok felé, a gyógyulás lehetőségét a spirituális erőforrásokban és a megbocsátásban is keresve.
d) autonómia és felelősség
Felelősen ismeri fel, ha a családi rendszer problémája (pl. súlyos bántalmazás, mély patológia) meghaladja a mentálhigiénés kísérés kereteit, és autonóm módon gondoskodik a családterápiás vagy gyermekvédelmi referálásról. Proaktívan védi az emberi kapcsolatok primátusát a technológiai (MI) pótlékokkal szemben.
