Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
Az első szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a családkonzultációt, mint szolgáltatást elhelyezni a szociális és gyermekvédelmi ellátások rendszerében, mint kötelező alapellátási formát, meghatározva a lehetséges helyét, felismerve szerepét, és a szakma kompetenciáját.
A terepgyakorlat lehetővé teszi, hogy a hallgatók megismerkedjenek a családi problémák gyakorlatban megjelenő visszatérő és speciális formáival.
Cél, a saját szakmai családkonzultáns tapasztalatok megfigyeléssel történő megszerzésének megkezdése, és a megfigyelt családterápiás esetek szakmai reflexiója, ezen belül különösen a megfigyelő pozícióban lévő hallgató önreflexiós képességének, a tapasztalatok reflektálni tudásának kiépítése, megerősítése.
A terepgyakorlat szorosan kapcsolódik a gyakorlatot kísérő és feldolgozó A családkonzultáció folyamata, helye és szerepe a szociális és gyermekvédelmi ellátásban (Terepgyakorlat kísérő szeminárium 1.) kurzushoz.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A családkonzulensi munka problématerületeinek szakma-elméleti tudásanyaga (kommunikációs- és pszichológiai elméletek, segítő modellek, családterápiás iskolák).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgató megismerkedik a családkonzultációs folyamat gyakorlatban megvalósuló protokolljával, beazonosítja a klientúra sajátosságait, visszatérő problémáit, elakadásait.
A gyakorlat során a hallgató megismeri a konzultációs folyamatot nehezítő tényezőket (bizalmatlanság, motiválatlanság, ellenállás stb.), és megtanulja alkalmazni a feloldásukhoz szükséges segítői eszközöket.
A családkonzultáció során alkalmazott különféle eljárások, stratégiák, módszerek, eszközök (pl. kommunikációs technikák, mentalizációt segítő módszerek, változási motiváció fejlesztése, non-verbális technikák) megtanulása és biztos gyakorlati alkalmazása.
A hallgató megtanulja kezelni a konzultációs munka adminisztrációs hátterét.
A szakmai tapasztalatokon túl kitüntetett feladata a hallgatónak, hogy rálásson kompetenciahatába, saját szakmai jelenléte reflektív és kritikus értékelésének lehetőségeibe, a személyes élettapasztalata és önismerete figyelembevételével.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Berg, K. I. (2004). Konzultáció sokproblémás családokkal. Családterápiás sorozat 5. (pp. 26-95). Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9638089792)
Hanna, S. M. (2021). Családterápia a gyakorlatban – A modellek közös építőelemei (pp. 162-237). Budapest, HU: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. (ISBN 9789633311400)
Patterson, J. E., Williams, L., Edwards, T. M., Chamow, L. & Grauf-Grounds C. (2020). Alapvető készségek a családterápiában. Családterápiás sorozat 29. (pp. 7-35). Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9786155574306)
Magyar Családterápiás Egyesület Etikai Kódexe https://csaladterapia.hu/doc/etikaikodex2015.pdf
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kurimay, T. (Ed.), (2004). Családterápia és családkonzultáció. Budapest, HU: Coincidencia Kft. (ISBN 9632161394)
Levounis, P., Arnaout, B. & Marienfeld, C. (2018). Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban. Budapest, HU: Oriold és Társai Kiadó. (ISBN 9786155443701)
Adott terepintézmény működésének keretet adó jogszabályok és belső szabályok.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A terepgyakorlat során a hallgató elmélyíti ismereteit és átülteti a gyakorlatba, különös tekintettel a családkonzultáció folyamatának lépéseire, a folyamat során alkalmazott módszerekre és eszközökre, bővítve ezzel saját eszköztárát.
A hallgató átlátja a segítő kapcsolat keretét. Foglalkozik az első konzultáció szerepével, a kapcsolat építésének feladataival, a megismerés különböző lehetőségeivel, módszereivel és korlátaival, a kapcsolat fenntartásával, a változás elindításával és fenntartásával.
Képessé válik a szakmai kommunikáció használatára, terápiás szetting megteremtésére, társkonzulenssel való együttműködésre, gyakorlati együttműködésre a családokkal foglalkozó egyéb szakmák képviselőivel.
A gyakorlatban rálát a szakmai etikai és jogi előírásaira és azok gyakorlatára.
A családkonzultációs folyamatok reflektálása hozzájárul a hallgatók saját reflektív kapacitásának erősödéséhez, szakmai identitásának fejlődéséhez.
A hallgató megtanul rendszerszemléletben gondolkodni.
A gyakorlatok ráirányítják a figyelmet az ebben a szakmában nélkülözhetetlen szupervízió jelentőségére és a leendő segítő megtanulja, hogy nyitott legyen a szupervízió kérésére, a segítség elfogadására.
A gyakorlatok ráirányítják a figyelmet az ebben a szakmában nélkülözhetetlen szupervízió jelentőségére és a leendő segítő megtanulja, hogy nyitott legyen a szupervízió kérésére, a segítség elfogadására.
