Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A második szakmai gyakorlat célja a saját szakmai családkonzultáns tapasztalatok megszerzésének folytatása. A hallgatók képessé váljanak a tereptanár mellett a családkonzultációs folyamatban társkonzultánsként jelen lenni.
A társvezetéses családkonzultációk fő célja a folyamat során alkalmazott szakmai, módszertani, kommunikációs eszközök és ezek pszichológiai vonatkozásainak megismerése és alkalmazásának megtanulása, a hozott családi problémák szélesebb összefüggésekben való elhelyezése.
A terepgyakorlat szorosan kapcsolódik a gyakorlatot kísérő és feldolgozó A családkonzultációt támogató módszertani eszközök (Terepgyakorlat kísérő szeminárium 2.) kurzushoz.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A családkonzulensi munka problématerületeinek szakma-elméleti tudásanyaga (kommunikációs- és pszichológiai elméletek, segítő modellek, családterápiás iskolák).
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgató a kliensekkel való közös munkában saját tapasztalatokat szerezz elméleti tudásának használhatóságáról, tudása aktivitási lehetőségeiről; kommunikációs és kérdezéstechnikájáról; a tanult eljárások, módszerek, eszközök gyakorlati használatáról és sokszínűségéről; a társkonzultációs folyamat lehetőségeiről, beleértve annak előnyeit és korlátjait.
A szakmai tapasztalatokon túl kitüntetett feladata a hallgatónak, hogy betekintést nyerjen saját kompetenciahatáraiba, érzelmi terhelhetőségébe.
A hallgató a tereptanár mellett és irányításával bekapcsolódik az ügyfelekkel folyó munkába: részt vesz az intézményhez érkezést követő első interjú felvételében, a családi kontextus vizsgálatában (családi környezet, működés felmérésével), hipotézisek alakításában, a támpontok értékelő feldolgozásában, az intervenciós terv elkészítésében és az ülések lefolytatásában, összegzésében.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Berg, K. I. (2004). Konzultáció sokproblémás családokkal. Családterápiás sorozat 5. (pp. 111-126). Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9638089792)
Hanna, S. M. (2021). Családterápia a gyakorlatban – A modellek közös építőelemei (pp. 251-442). Budapest, HU: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. (ISBN 9789633311400)
Hézser, G. (2026). A rendszerszemléletű családkonzultáció és család-lelkigondozás kézikönyve. Budapest, HU: Harmat Kiadó. (ISBN 978-963-288-951-1)
Patterson, J. E., Williams, L., Edwards, T. M., Chamow, L. & Grauf-Grounds C. (2020). Alapvető készségek a családterápiában. Családterápiás sorozat 29. (pp. 60-79, 178-184). Budapest, HU: Animula Kiadó. (ISBN 9786155574306)
Magyar Családterápiás Egyesület Etikai Kódexe
https://csaladterapia.hu/doc/etikaikodex2015.pdf
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kurimay, T. (Ed.), (2004). Családterápia és családkonzultáció. Budapest, HU: Coincidencia Kft. (ISBN 9632161394)
Edwards, J. T., Budlong, M., McGuire, M. E., & Ballis, T. (2026). Working with Families: Guidelines and Techniques (3rd ed.). Wiley. (ISBN 978-1-394-25813-0)
Adott terepintézmény működésének keretet adó jogszabályok és belső szabályok.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A terepgyakorlat során a hallgató elmélyíti ismereteit és átülteti a gyakorlatba, különös tekintettel a családkonzultáció folyamatának lépéseire, a folyamat során alkalmazott módszerekre és eszközökre, bővítve ezzel saját eszköztárát.
A hallgató átlátja a segítő kapcsolat keretét. Foglalkozik az első konzultáció szerepével, a kapcsolat építésének feladataival, a megismerés különböző lehetőségeivel, módszereivel és korlátaival, a kapcsolat fenntartásával, a változás elindításával és fenntartásával.
Képessé válik a szakmai kommunikáció használatára, terápiás szetting megteremtésére, társkonzulenssel való együttműködésre; gyakorlati együttműködésre a családokkal foglalkozó egyéb szakmák képviselőivel.
A gyakorlatban rálát a szakmai etikai és jogi előírásaira és azok gyakorlatára.
A családkonzultációs folyamatok reflektálása hozzájárul a hallgatók saját reflektív kapacitásának erősödéséhez, szakmai identitásának fejlődéséhez.
A hallgató megtanul rendszerszemléletben gondolkodni.
A gyakorlatok ráirányítják a figyelmet az ebben a szakmában nélkülözhetetlen szupervízió jelentőségére és a leendő segítő megtanulja, hogy nyitott legyen a szupervízió kérésére, a segítség elfogadására.
A családokkal való személyes találkozás és a segítői folyamatban való közreműködésből adódó felelősségvállalás megalapozza a hallgató szakmai identitását és hivatástudatát.
