Tantárgy adatlapja
A tantárgy célja:
Az 1. és 2. félév egyéni óvodai gyakorlata, a 2. félév csoportos tevékenységkísérése, a fejlődés-lélektani és módszertani ismeretek, valamint a csoportos hospitálások tapasztalatai alapján a hallgatók fokozódó aktivitással és önállósággal kapcsolódjanak be az óvodáskorúak nevelésébe, egymás munkájának szakszerű megfigyelésébe, elemzésébe-értékelésébe, segítésébe.
Specifikus célok:
Az előző félévben gyakorolt gondozási, játékirányítási tevékenység önálló tervezésének, kivitelezésének megfigyelése.
Kiemelt figyelem fordítása az anyanyelvi kezdeményezésre és a vizuális nevelési foglalkozás vezetésére, a módszertani szempontok érvényesítésével szakszerű elemzés-értékelés.
A módszertani ismeretek felhasználásával az anyanyelvi fejlesztés, mese-vers kezdeményezés megtervezésének a szakvezető segítségével történő élményszerű kivitelezésének megfigyelése, tapasztalatok gyűjtése.
Együttműködés a helyettes hallgatótárssal.
A csoport önállóan választott szempontok szerinti megfigyelő tevékenysége a kiemelt feladatok és az óvónői személyiség alakulásáról, önértékelés, elemzés-értékelés a gyakorlatvezető irányításával.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
A gyakorlati képzés intézményi útmutatója
Az óvodai nevelés országos alapprogramja
Az Anyanyelvi módszertan, Gyermekirodalom és Vizuális nevelési módszertan c. stúdiumhoz használt szakirodalom.
A gyermekcsoport nevelési tervének vonatkozó részei.
Ajánlott irodalom:
A gyakorlóóvoda helyi nevelési programja vonatkozó fejezetei
A módszertanok ajánlott irodalma
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.
Alapvető ismeretei vannak a 3–7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának pszichológiai, biológiai tényezőiről, jellemzőiről, törvényszerűségeiről és a gyermeki tanulás sajátosságairól. Tisztában van a koragyermekkor mint az egyéni életutat megalapozó fejlődési szakasz jelentőségével, a személyiség kibontakoztatásában és az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepével, továbbá a fejlődést és hátránykompenzálást támogató eljárásokkal.
Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit.
Tisztában van a játéktevékenység gyermeki fejlődésben betöltött meghatározó szerepével.
Ismeri a 3–7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.
Érti az összefüggést a 3–7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.
Ismeri az óvodapedagógusi hivatás szakmai, etikai és jogi szabályait, társadalmilag elfogadott normáit, az óvodapedagógus szerepkörhöz tartozó kommunikáció sajátosságait és hatásrendszerét.
b) képességei
A 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.
c) attitűdje
Elkötelezett a 3–7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.
Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.
Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.
Felelősséget vállal a gyermekek nemzeti identitásának alakításában és erősítésében.
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal a rábízott 3–7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.
Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.
Reflektív óvodapedagógusként, autonóm személyiségként szakmai fejlődésének tudatos irányítója.
Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.
